Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút május 1. és szeptember 30. között közlekedik a Bükk-vidéken 4,8 km hosszú vonalon. Ma kizárólag turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el.

Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából. Elsőként a Felsőtárkány–Kisnádas–Petres közötti vonal épült meg. A vonalnak kapcsolata volt a felnémeti MÁV állomással.

A felsőtárkányi vonal kezdetben a faluban haladt keresztül, és kizárólag teherszállítást végzett. A vonalat 1923-ban helyezték át arra a nyomvonalra, amellyel egészen megszűnéséig működött, és amelyet most a kerékpárút is követ. Az új vágányok a falutól délre, a Várhegy északi lankáinak alján haladták át jelentős emelkedővel mindkét irányból. Később egyébként Felsőtárkány növekedésével az elkerülő vonal ismét jó részen visszakerült a faluba.

Az erdőgazdaság 1946-ban vette birtokába a vonalat, amelyben a háború nem tett jelentős károkat, sőt, új vonalszakaszok is épültek. Mivel a megelőző két évtizedben olyan arányú lett a fakitermelés, hogy a kitermelhető fa mennyisége drámaian lecsökkent, a keskeny nyomközű vasút elsődleges feladata a kőszállítás lett.

1954-ben aztán kiegészült a funkció a személyszállítással, amely Stimecz ház - Felnémet, illetőleg Berva-völgy-Felnémet között zajlott. Felsőtárkányban a jelenleg működő megállókon túl további kettő (4, illetve 1 vágányos), a Berva-völgy irányába egy köztes megállóhely (2 vágányos) volt a mai közút mellett, az útátjáró után. A Berva-völgyben lévő vasúti megállónak szolgálati épülete is volt, amelyet az ezredforduló után bontottak le.

A vasút lassú leépülése 1969-ben indult meg, amelyet több elhibázott üzleti döntés is megelőzött - például a bervai szállítások elvesztése. Az első vonal, amelyet felszedtek a Mellér-völgybe irányuló szárnyvonal volt. A következő megszűnt vonalszakasz a Barát réten áthaladó rész volt, amelyet 1974-ben szedtek fel. A Barát rét ma egyébként turisztikailag népszerű helyszín nyáron és télen egyaránt.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút életében meghatározó volt az 1984-es évszám, ugyanis ekkor szűnt meg a dolomit bánya a Várhegy oldalában. Ezzel a teherszállítás leállt, a vasút sorsa eldőlt...

Korábban is viták tárgya volt a keskeny nyomközű vonal, ugyanis az országutat ahhoz túl közel építették. Az odébb telepítés költséges feladat lett volna, amelyet egy pusztán személyszállításból nem lehetett finanszírozni. A vonalon 1985. szeptember 30-án üzemszünetet rendeltek el, a nagyvasúti összeköttetés megszűnt, az Egerbe jutásra maradt a volán. A vonal sorsa sokáig kérdéses volt. A turizmusban lehetőséget látók aranybányának tartották a fantasztikusan kiépült sínpárt, amely a megyeszékhelyet összekötötte a Bükk vadregényes vidékeivel. A közútkezelő folyamatosan arra panaszkodott, hogy a tárkányi út mentén nem tudják lenyírni a füvet a gazban megbúvó felépítmény miatt. Az utóbbiak voltak a hangosabbak.

Ma a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút az Egererdő Zrt gondozásában áll. Hosszú ideig az útkeresés jellemezte a vasutat, mivel a helyzete nem a legideálisabb: egy vasúton nem megközelíthető faluból kimegy egy erdőbe. A fenntartó azonban sikerrel pozicionálta a vasutat, így ma életképes szereplője a hazai keskeny nyomközű turista vasúti hálózatnak. Felsőtárkány központjából az Agria Volán Zrt autóbuszaihoz igazítva indul május 1. és szeptember 30. közötti hétvégéken és ünnepnapokon a vonat nyitott kocsikkal. Egeresvölgy-Varróház megállóhely mellett gombázási lehetőség, vadaspark és a Hidegkúti-völgy szépségei, Petres, az Őr-kő, a Pes-kő várják a túrázókat, Stimecz ház felé pedig a Vöröskő-forrás, a Vöröskő-forrásbarlang, illetve a Vöröskő-völgyi tanösvény várják a természetben kikapcsolódni vágyókat.

2015-ben felújították a barátréti vonal Sziklaforrásig tartó szakaszát, az új végállomás a fűtőház helyett a Sziklaforrás lett, ami Felsőtárkány, csárda nevű volán megállótól érhető el.

WEB: Magyar Wikipédia "Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút" szócikke (lekérés: 2023.04.17.)