Esztáz-kői cseppkőbarlang

Az Esztáz-kői-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai közül az egyik. A Bükki Nemzeti Park területén lévő Felsőtárkányon található. A barlang úgy lett átalakítva, hogy könnyen látogatható legyen, ezért az érdeklődő természetjárók számára is egyszerűen megtekinthető. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

A Bükk hegység DNy-i részén, a Heves megyében található Felsőtárkány külterületén, a Gyetra-völgyben, a Gyetra-völgyben folyó patak által feltárt, átvágott Esztáz-kő tövében lévő felhagyott mészkőbányában van a barlang jelenleg használt bejárata. A 348 m tszf. magasságban elhelyezkedő, mesterségesen kialakított táróbejárat 0,8 m széles, 2 m magas, négyszög alakú és vízszintes tengelyirányú. A táró egy ismert barlangjáratra lett nyitva. A kőfejtéskor megnyílt másik, régi és nem használt bejárata 0,8 m széles, 0,5 m magas, mesterséges jellegű és függőleges tengelyirányú.

A barlang felső triász Felsőtárkányi Mészkő Formációban, márga és tűzkőréteg betelepüléses, kevésbé tiszta mészkőben alakult ki, amely a Lökvölgyi Formáció nemkarsztosodó, disztális turbiditjéből felépült, nagy kiterjedésű kőzetkörnyezetből bukkan a felszínre. A tűzkő és márgaréteg közbetelepüléses mészkő kevésbé hajlamos karsztosodáshoz. A szigetszerűen elhelyezkedő mészkő felszínre bukkanása hosszúkás formájú, 1 km hosszú, 100–300 m széles, környezete pedig több km távolságban a vízzáró Lökvölgyi Formáció.

Magyarázatra szorul a nagy szelvényű járathálózat létrejötte. A völgytalpon lévő patak mélyülésekor, bevágódásakor a hosszúkás mészkőnyelvet átvágta a patak és lehetővé vált a mészkőnyelv lokális karsztvízrendszerének felszínre áramlása. Ennek köszönhető, hogy a függőleges repedések mentén megcsapolódott a lokális karsztvíz és a hegyoldalban elhelyezkedő természetes forráskürtőkön át kivezetődött a felszínre. A Lapály (a Nap-teremben kezdődő alsó járat) alján csapadékos időszakban ismeretlen eredetű kb. 1,5 m² felületű, néhány dm legnagyobb mélységű víz található. Legvalószínűbb, hogy itt a szivárgó, csepegő vizek gyűlnek össze az agyagon.

1970-ben volt először Esztáz-kői-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Esztázkői-barlang (2008), Esztáz-kői-cseppkőbarlang (Ferenczy 2009), Gyetra sziklakapunál lévő barlang (Ferenczy 2009), Gyetra-völgyi-barlang (Ferenczy 2009) és Gyetravölgyi cseppkőbarlang (Ferenczy 2009) neveken is.

WEB: Magyar Wikipédia "Esztáz-kői-barlang" szócikke (lekérés: 2023.03.25)