Tapolca

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
MUKI emlékmű  
Kategóriák:
jelentőség (1-6):
6.Helyi települési kevésbé jelentős  
láthatóság:
látható  

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N46.87730 E17.42922
cím:
Tapolca, Vasút utca és Dózsa György utca elágazásánál, a vasútállomás épületével szemközt
elérhetőség:
szabad (nyitott)  
település:
Ez a látnivaló a Tapolca település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

Az egykori Tapolca és Diszel között haladó kisvasút emlékére állítottak fel csillét a vasútállomás előtti körforgalomban 2025. 06. 30-án, az utolsó napon, amikor Tapolca vasútállomás üzemeltetése még a MÁV-hoz tartozik. Az avató ünnepségen Gelencsér László állomásfőnök elmondta: „holnaptól GYESEV állomás leszünk. Szerettük volna ezt az ünnepet még MÁV-os időszakban szervezni. Tapolcán hosszú ideig működött egy kisvasút, annak szerettünk volna emléket állítani.”

Hangodi László történész a kisvasút történetét így foglalta össze: „A több, mint évszázados múltra visszatekintő tapolcai vasúttörténeti múlton belül az 1943 és 1982 között működött, Tapolca és Diszel között közlekedő, keskeny nyomtávú, kőszállító kisvasút, a Muki tiszteletére gyűltünk össze most. A Muki sokunk számára eleven emlék, magam is hallom még füttyszavát, gyermekkorom állandó kísérője volt az akkor már dízel üzemű kisvasút. A bazaltbányászat kezdetei környékünkön az I. világháború kezdetére nyúlnak vissza, de a fejlődés ívét megakasztotta a nagy világégés.

Az 1920-as évek elejétől fellendült a kőbányászat, a Szent György-hegyi és badacsonyi mellett megnyílt a Haláp-hegyi kőbánya a diszeli Hajagos-hegyen is. A MÁV működtette a kőfejtőt 1924-től, az út és vasút építések kőszükségletei kielégítésére. A kézi fejtés, a munkásonként napi másfél köbméter nem a legtermékenyebb volt, a lovaskocsis szállítás ugyancsak. A kőfejtő 1943-tól Tapolca és a diszeli indító állomás között kiépült a vasút, a gőzmozdonyokkal és 44 csillével folyamatosan szállították a tapolcai állomáson kiépített rakodóra, ahonnan szerte az országba szállították a bazaltot a fából készült csillékben.

Szórványosan személyszállítással is foglalkoztak, voltak jeles felkéredzkedő személyek is, mint például Tolnai Klári színművésznő. Az államosítás folyamán a MÁV elvesztette a kőbányát, de a kisvasutat tovább üzemeltette, majd az ötvenes évek elején átadta a Kőbánya Vállalatnak, amely akkor már dízel üzemre átszerelve, vasszekrényes csillékkel üzemeltette a kisvasutat kő- és személyszállítással. 1982-ben számolta fel az igazgatóság a vasútvonalat, de az állandó tájkép elemnek számító pöfögő, füttyögő ipari kisvasút emlékét nem feledték.”

Források, ajánló:

  • WEB: tapolcaimedia.hu/2025/07/csillet-allitottak-es-marvanytablaba-vestek-muki-emleket (lekérés: 2025.07.02)

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Adatok
Térkép
Fényképek
Közelben
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók tulajdonság szerint Látnivalók témakörök szerint Látnivalók események szerint Látnivalók felekezetek szerint
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Tolna Vas Veszprém Zala
Főmenübe Aggtelek-Rudabányai-Hegyvidék Bakony-hegység Balaton-felvidék Börzsöny-hegység Budai-hegység Bükk-hegység Cserhátvidék Gerecse-hegység Keszthelyi-hegység Kisalföld Mátra-hegység Pilis-hegység Tokaj-Zempléni-hegyvidék Velencei-hegység Vértes-hegység Visegrádi-hegység Zsámbéki-medence
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe