Római katolikus templom

Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el. A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban. Legnagyobb benső értékei a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. A plébánia épülete szintén barokk stílusban épült 1831 és 1834 között. XIII. Klemen pápa örök időkre engedélyezett három búcsút Egerszalóknak: * Gyümölcsoltó Boldogasszony - március 25. * Kármelhegyi Boldogasszony - július 16. * Kisboldogasszony - szeptember 8. Az 1600-as években herceg Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona" című munkájában ír Egerszalókról, ahol egy tölgyfán „tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának éke­sen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét." Különös lendületet adott a kép tiszteletének egy vak leány csodálatos gyógyulása, amit aztán több csodálatos gyógyulás is követett. Ezek híre messze földre eljutott. A csodálatos gyógyulások hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el, melyet három egri kanonok folytatott le. A kivizsgálás során beigazolódott, hogy sok beteg meggyógyult, akiken az orvostudomány nem tudott segíteni. A betegek hálájáról tanúskodik a templomban elhe­lyezett ezüst és réz fogadalmi tárgyak, valamint mankók és botok sokasága. A kép tiszteletére hamarosan egy fakápolna épült, majd 1738-ban felépítették a mai templo­mot Giovanni Battista Carlone világhírű olasz építőművész tervei szerint. A XVIII. század máso­dik felében kibővítették, s 1949-ben újjáépítették. 1973-ban készült el a szembemiséző oltár. A ha­rangtorony 1760-ban épült. XIII. Kelemen pápa már 1760-ban örök időkre három búcsút engedélyezett Egerszalóknak. Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kármelhegyi Bol­dogasszony és Kisbol dogasszony utáni vasár­napokra, valamint három alkalomra: Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni kedd­re, 7 évi búcsút. 1953-ban, a plébánia felter­jesztésére, dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította Egerszalókot.

A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 100 m-re a torony.