Betyárbújó kaptárkő

A Bükkalja egyik legfőbb turistalátványosságát képezik, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt. A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. A kaptárfülkéket ezen tufakúpokba vájták, máig ismeretlen céllal. A fülkék használatáról többszáz éves feljegyzések és a szájhagyomány is eltérő elképzeléseket közvetít.

Méhkaptár, oltárkő vagy sírhely?

Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent Lálszó király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái.

A kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék, melyek elrendezésük alapján alkalmasak is egy méhcsalád fejlődésére, telelésére. Egyes kutatások során volt is olyan fülke, amelyben méhviasz-maradványokat találtak.