Csákvári-barlang

A Csákvári-barlang egyike a Magyarországon lévő és ősállatmaradványairól híres barlangoknak. A Vértes hegység fokozottan védett két barlangja közül az egyik, a másik a Vértessomlói-barlang. A hegység harmadik leghosszabb barlangja, de egy ideig a hegység leghosszabb barlangja is volt.

A Vértes hegység DK-i peremén, Csákvár külterületén, a település DNy-i szélén található, 204 m magas Nagy-hegy (Guba-hegy) oldalának K-i sziklafalában, 190 m tengerszint feletti magasságban van a barlang bejárata. A hegy barlangot sejtető dolomitsziklái már messziről látszanak a Csákberény felé tartó műútról, de a barlang bejárata alig vehető észre a sűrű növényzet miatt. A barlanghoz a Csákvárról induló, zöld sávval jelzett, majd az abból kiágazó, zöld barlang (Ω) jelzésű turistaúton lehet eljutni. Turistatérképeken jelölve van a barlang helye barlangjellel és nevének feltüntetésével.

Az engedély nélkül is látogatható barlang hossza 87,5 m, függőleges kiterjedése 10,5 m, mélysége 1,5 m, magassága 9 m, vízszintes kiterjedése 36 m és térfogata 182 m³. A felső triász fődolomitban keletkezett barlang egymásra majdnem merőleges, keresztirányú hasadékok mentén, korrózió miatt alakult ki. A hasadékok közül három kifut a külszínre, és a barlang előtt egy csaknem derékszögű teret alkot. Az előtérben, a hasadékok folytatásaként van egy kb. 3,5 m mély, 5×2 m-es gödör. Ezt valószínűleg az ásatáskor ásták, mert a régebbi leírások szerint a barlang vízszintes területről nyílt.

A három bejárat közül a középső, fordított V betű alakú, kb. 6–7 m magas bejárat vezet a főhasadékba, amely jelenleg kissé nehezen érhető el az előtérben elhelyezkedő mélyedés miatt. Ezt a Ny-ra futó, kényelmesen járható, kb. 30 m hosszú járatot fosszilis és aktív cseppkőlefolyások tarkítják. A járat végén egy 6 m magas kürtő nyúlik fel. A belső részeken a több méter hosszú, vastagon burjánzó gyökérzet belóg a hasadékba a mennyezet repedésein át, majd a falak mentén fut le. Az előtérben fekvő gödör jobb oldalán sötétlő, a főhasadéknál sokkal keskenyebb, 1–1,5 m széles hasadék is bevezet a járatrendszerbe. Ez a járat végig nyitva van, teteje egymásra borult, töredezett nagy kőtömbökből áll. Egy nagyon keskeny, kb. 0,5 m széles keresztirányú repedés kapcsolja össze a főhasadékkal. Ez a rész szűk keresztmetszete ellenére is viszonylag kényelmesen, utcai ruhában is járható, mert falai szárazak és tiszták, magassága pedig sehol sem kényszeríti bujkálásra a látogatót.

A barlang fala sok helyen nagyon nedves a beszivárgó vizek miatt. Emiatt (leginkább a bejárat közelében) sok moha és egyéb növény telepedett meg. A harmadik, bal oldalon nyíló hasadék rövid és keskeny, néhány méter után elszűkül. Ettől a hasadéktól balra, kb. 2 m magasságban van egy római kori, latin nyelvű felirat. Ennek teljes szövege nehezen olvasható, egyrészt a természetes pusztulás, másrészt a frissen rákerült firkálások miatt. A hegység harmadik leghosszabb barlangja a Vértessomlói-barlang és a Gánti-barlang után.

1939-ben volt először Csákvári-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Báracháza (Kadić 1926), Báracháza-barlang (Földváry 1935), Báracháza barlang (Polgárdy 1939), Báraczháza (Láng 1926), Barcaháza (Szeghalmy 1937), Bárcaháza-barlang (Szeghalmy 1937), Csákvár Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Csákvárer Höhlung (Horváth 1966), Csákvári Báracháza-barlang (Kocsis 1975), Csákvári barlang (Polgárdy 1939), Csákvári-Eszterházy-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Csákvári-sziklaüreg (Hír, Borzsák 2003), Csákvári sziklaüreg (Kadić 1926), Esterházi-barlang (Kadić 1936), Esterházy-barlang – ezt a nevet Esterházy Móric neve miatt kapta – (Kaán 1931), Esterházy barlang (Polgárdy 1939) és Eszterházy-barlang (Marosi 1937) neveken is.

WEB: Magyar Wikipédia "Csákvári-barlang" szócikke (lekérés: 2023.03.25)