Egyetemtörténeti gyűjtemény és Selmeci műemlékkönyvtár

1949. augusztus 19-ei dátummal jelent meg az 1949. évi 23. törvény, amely Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről rendelkezett Miskolcon. A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum (korábban Központi Könyvtár) az Egyetemváros központi helyén áll. 1966 és 1969 között épült Tolnay Lajos tervei szerint. A könyvtár egy kétszintes, lapos, hatalmas üvegfelületekkel beépített épületből és egy ehhez nyakrésszel kapcsolódó raktártömbből áll. A „főépület” földszintjén hivatali és üzemi helyiségek, a tanácsterem, a Selmeci Műemlékkönyvtár és egy könyvesbolt helyezkedik el, míg az emeletet szinte teljes egészében a mintegy 2700 m²-es olvasóterem foglalja el. Az épületben több jelentős képzőművészeti alkotás található: a földszinten Barcsay Jenő Beszélgetők című márványmozaikja, az olvasóteremben Domanovszky Endre Disputa című gobelinje, a Műemlékkönyvtár bejáratánál pedig régi selmeci professzorok mellszobrai. A könyvtárépület mellett, a keleti oldalon áll Vilt Tibor Vasmunkás című szobra, a nyugati oldalon pedig Kanizsai László napórát formázó OMBKE emlékoszlopa.

Az egyetem könyvtárában 1963-ban alakult meg a Különgyűjtemények Osztálya, aminek a folyóiratügyek intézése mellett feladata volt az egyetemtörténeti gyűjtemény létrehozása és gondozása is, de idetartozott a tervezett Selmeci Műemlékkönyvtárral kapcsolatos ügyek intézése is. Ezt a törekvést erősítette meg 1965-ben egy rektori utasítás, miszerint a könyvtáron belül egyetemtörténeti gyűjteményt kell létrehozni. 1969-re már több gyűjtemény is összeállt: egyetemi jegyzetek, tankönyvek, egyetemi kiadványok, illetve egyetemi oktatók szakirodalmi munkáinak gyűjteménye, történeti iratok, fényképek, filmek, kéziratok, egyetemi sajtó stb. Ebben az évben érkezett meg Sopronból a régi selmeci gyűjtemény, amit 1974-re sikerült kiállítható állapotba hozni. Mivel 1982 júliusában létrejött az Egyetemi Levéltár, a jogelőd intézmények levéltári és egyetemtörténeti anyagának kezelése is odakerült. Időközben azonban nagy értékű muzeális, de nem levéltári jellegű anyagokhoz is sikerült hozzájutni, ezek gondozására 1986. január 1-jén alakult meg az Egyetemtörténeti Gyűjtemény, mint múzeumi szakgyűjtemény. Gyűjtőköre a Miskolci Egyetem és elődintézményei történetéhez tartozó tárgyi és dokumentumanyagra terjed ki, aminek fontos része a diákhagyományokkal kapcsolatos anyagok gyűjtése is. A gyűjtött anyagból megemlítendő példaként az egyetemtörténeti cikkgyűjtemény, az egyetem és jogelődei professzoraira, oktatóira vonatkozó dokumentumok és fotók gyűjteménye, a numizmatikai, a miniatűrkönyv-, az audiovizuális gyűjtemény stb. Az Egyetemi Múzeumnak négy állandó kiállítása van (Selmectől Miskolcig 1735–1985, Selmeci Műemlékkönyvtár, selmeci ásványgyűjtemény, Alma Mater – Universitas 275 éve, utóbbi az egyetem főépületében).

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt, mintegy 45 ezres könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. Az egykori akadémiai könyvtár műemléki védettséget élvező zárt különgyűjtemény, amely mindkét egyetemen jelentős bázisát jelenti mind a hazai, mind pedig az európai tudomány- és technikatörténeti kutatásoknak. A Műemlékkönyvtár 1969 óta a Miskolci Egyetem könyvtárépületének földszintjén, a gyűjtemény számára tervezett klimatizált teremben helyezkedik el. A Műemlékkönyvtárat – mint múzeumot – a nagyközönség is látogathatja.

Selmecbányán 1735-ben jött létre bányászati-kohászati szakemberek képzése céljából a Bergschule, a bányászati-kohászati tanintézet. Már létesítésével egy időben rendelkeztek a képzéshez szükséges szakirodalom beszerzéséről, de Mikoviny Sámuel, az iskola első tanára is biztosított könyveket a saját könyvtárából, ezen kívül a selmeci bányamérnökség könyveit is felhasználhatták. A Bergakademie megalakulásakor az intézmény átvette a bányászati-kohászati tanintézet könyveit, de a könyvállomány új könyvbeszerzések, hagyatékok és magánkönyvtárak bevétele révén is gyarapodott. 1776-ban szinte ugrásszerű állománynövekedés következett be, amikor megvették Johann Thaddäus Peithner 1392 műből álló magánkönyvtárát. Az Akadémia egységes könyvtára 1780-ra alakult ki, ekkor a könyvtár több mint 900 művet tartalmazott, 1800 kötetben. Gyűjtőköre főleg a bányászat-kohászat, illetve a matematika területére terjedt ki. A könyvtárat eleinte csak az oktatók, illetve a főkamaragrófi hivatal tisztségviselői használhatták, a hallgatók saját szervezésükben tartottak fenn könyvtárat. Az akadémiai könyvtár kezelése korábban egy-egy kijelölt professzor, majd egy tanársegéd feladata volt, csak 1903-ban nevezték ki az első főhivatású könyvtárost, Vető Jánost. A több fejlődési fokozaton áteső akadémia, illetve főiskola könyvállománya fokozatosan, ha nem is egyenletes ütemben fejlődött, és az 1880-as évek közepén Selmecbányán immár „végleges” helyre, a Selmec központjában lévő Fritz-házba költözött, ahol már létrehoztak egy hallgatói kézikönyvtárat is. A politikai változások miatt 1919 tavaszán a főiskola – és természetesen könyvtára is – Sopronba költözött.

A műemlékkönyvtár állománya – az oktatási profil szerint – megoszlik a két utódegyetem között, mintegy háromnegyed része Miskolcon, egynegyed része pedig Sopronban található. Miskolcra került (az eredeti selmeci szakrend szerint) a mechanika, az általános gépészet, a méréstan, a föld- és bányamérés, a kémia, a fizika, az ásványtan, a földtan, az őslénytan, a bányászat, a bányajog, a kohászat, a sótermelés, a pénzverészet és a térképek anyaga. Sopronba került a matematika, az építészet és az erdészet (földművelés). Megosztva, de nagyobb részben Miskolcon van az általános technológia, a kémiai technológia (enciklopédiák, sorozatok, gyűjtemények), az általános természettudomány, enciklopédiák, tudományos intézmények kiadványai, könyvészeti periodikák, bibliográfiák stb. A Selmeci Műemlékkönyvtár anyagát Zsámboki László, az egyetemi könyvtár munkatársa, későbbi főigazgatója dolgozta fel.

• WEB: Magyar Wikipédia "Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum" és "Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)" szócikke (lekérés: 2023.07.03.)