Debreceni Zsuzsi erdei vasút

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.

A kisvasút napja minden év április negyedik szombatja.

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 34 km-es szakaszon Debrecen és Guthi-erdő között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss & Co. gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.

A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon, amivel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren: a járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre és megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.

1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.

A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.

Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítást, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is, majd 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.

A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm szabványú szélességre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat: ennek esett áldozatul a Zsuzsi nevű gőzmozdony is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a vontatási munkát.

Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.

A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól.

2006 decemberében a vasút megkapta használatra a Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát Nyíregyháza helyett.

2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, hogy a pályát felújítsák. Ezen felújításon 3 új megállóhellyel gyarapodott a vonal: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya, Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, melyek közül az egyik nyári nyitott kocsi, a másik pedig fedett kocsi. Mindkettő tud mozgáskorlátozottakat szállítani. Mivel a Debrecen-Fatelep állomáson áruház fog majd épülni, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőháztól nem messze lesz. Addig, ameddig az új állomás meg nem épül, a Debrecen-Hétvezér utca lesz az ideiglenes végállomás.

WEB: Magyar Wikipédia "Zsuzsi Erdei Vasút" szócikke (lekérés: 2023.04.09.)