Hajdúsági székház épülete, benne Hajdúsági múzeum

A legújabb történeti kutatások eredményeként ma már pontosan tudjuk az egykori Hajdúkerületi székház épülete belső termeinek, folyosóinak funkcióit. A műemlékileg legértékesebb részben a Hajdúsági Múzeum állandó régészeti, néprajzi, művészeti és történeti kiállítása látható. A Bocskai téri részben a városi bíróság működik. Magát az épületet három fázisban építették, bővítették funkciójának, illetve a pénzügyi keretet szabta határnak megfelelően. A közelmúltban a teljes műemléki felújítás régi pompájában állította vissza az épületet.

Maga a ház a múzeum egyik legbecsesebb és legféltettebb műtárgya is egyben. Belépve az épületbe boltíves, árkádos, rendkívül hangulatos, a valamikori „kocsibejárónál” a kapualjnál állunk meg. A Kerületház több fázisban épült. Az első 1762-65 között (hossztengelye a Bocskai térre néz) Jenovai János debreceni kőműves mester terve és kivitelezése alapján készült el. Ezen épületszárny alatt egy négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt található, melyet mára statikai okokból betömtek. Az ilyen típusú börtönök, melyben a népballadákból is ismert egyik betyár, Angyal Bandi is raboskodott, az Alföldön igen ritka, Hajdú-Biharban pedig egyedi volt.

A következő építési szakasz, melyet a megnövekedett Hajdúkerületi feladatok is indokoltak, később került sorra. A bővítés tulajdonképpen már 1781-ben felvetődött, de a megvalósításra 1803-ban kerülhetett sor. Ekkor Rachbauer József debreceni építőmesterrel, a kor neves építészével kötöttek szerződést. Az építkezés idején 1805-ben Rachbauer megbetegszik, így a munkálatokat egy egri kőművesmester, Jarabin András veszi át. Az épület második szárnyát 1808. augusztusában adták át.

Az épület harmadik építési szakaszát 1867-ben határozták el, mely a mai bírósági szárny (Bocskai tér felé) megépítését, illetve egy új, immár nem pincebörtön megépítését jelentette (A Hajdúkerület utca hossztengelyében). A terveket Balthazár János, hajdúkerületi mérnök készítette, a kivitelezés pedig Vecsey Imre debreceni építész feladata lett. A bővítést és az új szárnyat 1871-ben adták át.

A Hajdúkerület megszűnése után (1876) a kerületi székház igen sok funkciót látott el. Működött itt rendőrség, bank, nyomda, tűzoltóság, úri kaszinó, bolt, fiú- és leánykollégium. Mára a Hajdúsági múzeum méltó otthona. Az épület falán Széchenyi István születésének 200. évfordulója tiszteletére felavatott emléktáblán többek közt a következő szöveg olvasható: „A Hajdúkerület vendégeként – a Tisza szabályozás ügyeit intézve – e ház falai között időzött gróf Széchenyi István 1845-ben és 1846-ban.”

A XIX. század legvégétől országosan is egy sor múzeumot alapítottak, illetve elkezdték azok szervezését. Rómer Flóris javaslatára, mely városi múzeumok létrehozására irányult, gyűjtőkörök ajánlásával gyorsult fel ez folyamat. Hajdúböszörmnyben már ezt megelőzően is folyt a gyűjtőmunka. Egy 1871-es adat szerint például a Múzeumi Egylet részére – melyet iskolai szertárként értelmezhetünk – Múzeumi Alapot, azaz pénzügyi fedezetet hoztak létre. Tanárok, diákok végezték a gyűjtést. Természetesen ez csak közvetett módon szolgálta a múzeumi gondolat városi megvalósítását.

Hajdúböszörményben a Városi Múzeum megalapítása 1924-ben történt meg. A létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak az alapító, H. Fekete Péter polgári leányiskolai igazgatónak. A múzeum anyagának gerincét néprajzi, régészeti és történeti anyagok adták. A város képviselő-testülete, illetve polgármestere támogatásáról biztosította az új intézményt, és 1928 áprilisától közgyűlési határozattal éves költségvetést, kinevezett igazgatót, valamint állandó helyiséget biztosított a testület a múzeum működéséhez. Ekkortól tehát folyamatosan és rendszerezett gyűjtő- és feldolgozó munka indult meg, mely mára a Hajdúsági Múzeumot (ezt a nevet 1951-től viseli az intézmény) méltán tette nemzetközileg is számontartott és elismert intézménnyé.

Az 1951-es névfelvétel egyben a múzeum állandó kiállításának megnyitását is jelentette (1951. június 17.), mely felölelte a hajdúság történetét, néprajzát, régészeti emlékeit. Ezt később – az újabb kutatások eredményeivel kiegészítve – gazdag tárgyi bemutató, állandó kiállítás követte (1966–1985). A mostani immár harmadik állandó kiállítás reprezentálja azt a tudományos kutató és feldolgozó munkát, melyet a múzeum szakemberei az elmúlt időszakban végeztek. Maga a bemutatott anyag – régészeti, helytörténeti, néprajzi művészeti vonatkozásokban gazdag tárgyi anyaggal mutatják be a Hajdúság történetét.

• WEB: Magyar Wikipédia "Hajdúböszörmény" szócikke (lekérés: 2023.07.09.)