Kálvária két kápolnával

Győr (latinul: Arrabona, Jaurinum, németül: Raab, horvátul: Jura, Đura) egy megyei jogú város Magyarországon, a Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009-óta pedig a Győri egyházmegye központja. Győr városa Budapest és Sopron után a harmadik leggazdagabb magyarországi város a turisztikai látnivalók számát tekintve. A település belvárosának szinte mindegyik épülete műemlék vagy műemlék jellegű.

Egyik jelentős látnialója a Kálvária. A domb valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a 12–13. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a 16. században a török portyázások idején elpusztult. A 17. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. A 18. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.

A Kálvária Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben. A magyar golgota elnevezés a héber „gulgólet” (גֻּלְגֹּלֶת koponya) szóból ered, melynek arámi változata (גֻּלְגֹּלְתָּא gulgóltá). A görög evangéliumi fordításokban „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye.

A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett.

• WEB: Magyar Wikipédia "Győr látnivalói" és "Kálvária" szócikke (lekérés: 2023.04.01.)