Mesztegnyő

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
Mesztegnyői Erdei Vasút  
jelentőség (1-6):
2.Országos  
láthatóság:
látható  

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N46.50749 E17.43346
cím:
Mesztegnyő, Árpád utca, Vasútállomás
elérhetőség:
nyitvatartási időben  
település:
Ez a látnivaló a Mesztegnyő település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút korábbi menetrend alapján Mesztegnyő és Felsőkak között szállította az utasokat április elejétől szeptember végéig a hétvégi napokon. Jelenleg a vasúton ideiglenes üzemszünet van, a 2021-es személyszállítási szezon már nem kezdődött el.

A kisvasút napja minden év május 1.

A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még a ritka fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.

A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.

Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.

Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal felszámolására 2010-ben került sor.

A kisvasút létfenntartását mára a turizmus vette át, de alkalmanként kis mennyiségben a kitermelt faanyag szállítása is bevételi forrást jelent a vasút számára. A vonalon több, rakodásra szolgáló csonka vágány is található, míg a faanyag átrakodása tehergépjárműre, (régebben nagyvasútra) a Mesztegnyői végállomáson található fatelepen történt.

A vasút járműveit 2010-ben felújították, 2013-ban Mesztegnyőn új, fedett kocsiszín épült. Ezekben az években a vasút megállóinak épületeit, esőbeállóit is környezetükbe illő megjelenéssel felújították.

Források, ajánló:

  • WEB: Magyar Wikipédia "Mesztegnyői Állami Erdei Vasút" szócikke (lekérés: 202.04.18.)

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Adatok
Térkép
Fényképek
Közelben
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók tulajdonság szerint Látnivalók témakörök szerint Látnivalók események szerint Látnivalók felekezetek szerint
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Tolna Vas Veszprém Zala
Főmenübe Aggtelek-Rudabányai-Hegyvidék Bakony-hegység Balaton-felvidék Börzsöny-hegység Budai-hegység Bükk-hegység Cserhátvidék Gerecse-hegység Keszthelyi-hegység Kisalföld Mátra-hegység Pilis-hegység Tokaj-Zempléni-hegyvidék Velencei-hegység Vértes-hegység Visegrádi-hegység Zsámbéki-medence
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe