Esztergom

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
Keresztény Múzeum  

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.79757 E18.73491
cím:
Esztergom, Mindszenty hercegprímás tere 2.
település:
Ez a látnivaló a Esztergom település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, országos múzeum, amely a Prímási palota második emeletén tekinthető meg. A Keresztény Múzeum működteti a bazilikában található Mindszenty-emlékhelyet, és kiállítóhelyei vannak az Ószeminárium emeletén, ahol a modern műalkotások állandó kiállítását tervezik.

A múzeumot Simor János (1813–1891) esztergomi érsek, hercegprímás alapította, amikor a prímási palotában lévő magángyűjteményét intézményesítette, és azt nem a mindenkori érsekre, hanem a főszékesegyházra hagyta. Célja az volt, hogy Esztergomot gazdag kulturális központtá tegye. Figyelemmel kísérte a külföldi árveréseket, művészeknél megrendeléseket tett. A létrejött hatalmas magángyűjteményből 1875. október 12-én nyílt meg a Prímási Kép- és Metszvénytár 206 középkori és 19. századi festménnyel. Ez az ország harmadik nyilvános múzeuma. Simor 1878-ban 42 000 líráért megvásárolta a 60 darabból álló Bertinelli-gyűjteményt. Jelenlegi helyére 1882-ben került a tárlat. A Keresztény Múzeum nevet akkor vette fel, amikor Simor 1887-ben intézményesítette.

Simor halála után a Főszékesegyházra szálltak a műkincsek. A gyűjtemény Csernoch János prímássága alatt jelentősen bővült. Az 1918 decemberében, 1919 januárjában került került Esztergomba az Ipolyi-gyűjtemény Nagyváradról, e mellett adományokból is gyarapodott a múzeum. A II. világháború után a múzeumot nem államosították, de a Balassa Bálint Múzeum igazgatása alá helyezték 1952-ben. A kiállítást 1954-ben újrarendezték, Időszakos kiállítások 1955 óta láthatók. 1982-ben pedig Lékai László bíboros a palota földszintjén három újabb termet rendezett be az időszakos tárlatok számára.

A múzeum gyűjteménye a 13. századtól a 19. századig terjedő időszakból őriz európai és magyarországi műkincseket. Magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák festményei révén az ország harmadik legjelentősebb képtára. A késő középkori és reneszánsz művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki úrkoporsó és M.S. mester passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

Források, ajánló:

  • WEB: Magyar Wikipédia "Keresztény Múzeum" szócikke (lekérés: 2023.07.15.)

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Adatok
Térkép
Fényképek
Közelben
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók tulajdonság szerint Látnivalók témakörök szerint Látnivalók események szerint Látnivalók felekezetek szerint
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Tolna Vas Veszprém Zala
Főmenübe Aggtelek-Rudabányai-Hegyvidék Bakony-hegység Balaton-felvidék Börzsöny-hegység Budai-hegység Bükk-hegység Cserhátvidék Gerecse-hegység Keszthelyi-hegység Kisalföld Mátra-hegység Pilis-hegység Tokaj-Zempléni-hegyvidék Velencei-hegység Vértes-hegység Visegrádi-hegység Zsámbéki-medence
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe