Szob - Nagybörzsöny erdei vasút

A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút egy kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny Kisvasút (korábban Szobi Gazdasági Vasút) összekötésével, de az 1920-as évektől 1975-ig is egységes hálózatként működött. A vonal Kisirtás–Nagyirtás szakasza ipartörténeti műemlék, Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala. A kisvasút végig erdőben vezet.

A vonal üzemeltetői háttere összetettebb, ugyan a kisvasút maga egy pályán üzemel, ám különböző szakaszoknak különböző üzemeltetői vannak, akik egymásnak még a tarifáit sem fogadják el, teljesen más árak érvényesek rajtuk. A teljes vonal végigutazásához egyszer át kell szállni Nagyirtás megállóhelyen. Az utazást a menetrendek összehangolásával segítik. Menetrend szerint március 15. és november első hétvégéje között, szabad- és munkaszüneti napokon, illetve a nyári időszakban péntektől vasárnapig közlekedik.

A kisvasút napja minden év október első szombatja.

1908-ban kezdték a 13,5 km-es Ipolypásztó–Börzsönyirtás vonal fektetését 600 mm nyomtávolsággal. Szob irányából a tervezés már másfél évtizeddel korábban megtörtént 760 mm-es nyomtávolságra, de építeni csak a nagybörzsönyi szakasszal egyidőben kezdték és 1910-ben adták át a forgalomnak. 1912-re a Duna-parti szakasz is megépült. 1920-ban Ipolypásztó Csehszlovákia területére került. Legközelebb Szobon volt lehetőség nagyvasúti feladásra és vízi szállításra, ezért 1922. június 22-én megbízási szerződést kötöttek Feketebányánál lévő végpontból kiinduló, Márianosztra érintésével a Bezina-patak mentén Hármashídig vezető, 760 mm-es nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút munkálataira. 1923. május 25-re a pálya elkészült. Mindkét oldalon folyamatosan építették és számolták fel a szárnyvonalakat.

1945. augusztus 9-én került állami tulajdonba. A Váci Állami Erdőgazdaság 1953-ban a börzsönyirtási erdei vasutat visszaépítette és ezzel jött létre a „transzbörzsönyi vasút”. 1953. március 1-től Szobi Gazdasági Vasút.

1954-ben Szob és Márianosztra között megindult a személyszállítás, amit 1959-ben megszüntettek. 1969-ben beindul a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakaszon a személyszállítás hétvégenként. 1975-ben teherforgalom visszaesése és a pálya rossz állapota miatt megszüntették a forgalmat Márianosztra és Nagyirtás között. A szobi oldalon a vasútüzem 1992. december 22-én leállt. A mozdonyok és a kocsik nagy részét 1994-ben elszállították a MÁV más kisvasútjaira, a többit 1996-ban szétvágták. A pályát ugyan nem szedték fel, de több helyen fémtolvajok rongálták meg, ellopták a síneket. Ugyanebben az évben a Nagybörzsöny–Nagyirtáspuszta szakaszon is megszűnt a forgalom, csak személyszállításból nem tudta eltartani magát a vasút.

A nagybörzsönyi, csúcsfordítós vonalvezetése miatt különleges szakasz újraindítására a leállítás után szinte azonnal mozgalom szerveződött. A térség önkormányzatai 1996-tól tettek lépéseket a turisztikai célú helyreállítás érdekében, ekkor alakult meg a Szob–Nagybörzsönyi Kisvasútért Közalapítvány. A Tolmács-hegyi csúcsfordítót 1999-ben műszaki emlékké nyilvánították. 2002-ben felújították a vonalszakaszt.

2006 nyarán megkezdődött a MÁV tulajdonú Szob–Márianosztra szakasz teljes rekonstrukciója is. A felújítás első részében új pályát építettek Márianosztra és Szob között, a vonalat a „GV telep”-től a szobi vasútállomásig meghosszabbították.

2015 májusában kezdődött el a Márianosztra és Nagyirtáspuszta közötti 7 km-es szakasz építése. A pálya műszaki átadása 2015 novemberében volt, a márianosztrai és nagyirtáspusztai kiszolgáló épületek 2016 májusára készültek el.

• WEB: Magyar Wikipédia "Szob–Nagybörzsöny erdei vasút" szócikke (lekérés: 2023.04.21.)