Veszprém

Egykori Izraelita udvar látnivaló fényképe

Látnivaló adatok:

neve:
Egykori Izraelita udvar
kategóriák:
jelentőség (1-6):
6.Helyi települési kevésbé jelentős 
láthatóság:
nem látható (hely) 
vallási felekezet:
Izraelita/Zsidó 

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.09209 E17.91037
cím:
Veszprém, Brusznyai Árpád utca és Hoffer Ármin sétán elágazásánál
elérhetőség:
szabad (nyitott) 
település:
Ez a látnivaló a Veszprém település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

Az egykori "Izraelita udvar" 1944-ig a Veszprémben élt zsidó közösség vallási és oktatási központja volt. Az első zsidó családok - püspöki engedéllyel - az 1700-as évek elején telepedtek le a városban. 1840-ben épület fel klasszicista stílusban a földszinte zsinagóga a Búzapiac (ma Szent Imre) tér mellett. A növekvő létszámú zsidó közösség a közelében emeltette 1865-ben a pesti Zittenbarth Mátyás tervei alapján a nagy zsinagógát, amely akkor az ország egyik legnagyobb, legdíszesebb zsinagógája vot.

A zsinagógák udvarában épült 1895-ben a rabbi lakás, amelyben a közösség vallási vezetője lakott. Az épület faoszlopos, faragott emeleti tornácával a környék dísze volt.

Ezen a területen létesült az első elemi iskola még 1805-ben, melynek helyén 1895-ben épült fel a kétemeletes iskola, Horváth Sándor veszprémi építőmester kivitelezésében. Az épületegyüttes udvarát az 1895-ben felállított, Kiss István veszprémi kovácsmester műhelyében készült daszes kovácsoltvas kapu zárta le.

A zsidó és keresztény lakosság élete több, mint két évszázadon át összefonódott, közösen teremtették meg a város fejlődését biztosító szellemi és anyagi hátteret. Ez a folyamat a II. világháború során tragikusan megszakadt.

1944 májusában, a törvény alapján zsidónak minősülő veszprémi lakosok elkülönítésére az izraelita udvarban található intézményeket és a környékbeli épületeket jelölték ki. A gettóban június elején mintegy 600 főt, nőket, gyermekeket és idősebb férfiakat zsúfoltak össze. A katonaköteles korú férfiakat már korábban munkaszolgálatra hívták be. A gettó lakóit Veszprémből a sárvári gyűjtőtáborba, majd onnan július első hetében az auschwitzi megsemmisítő táborba szállították. A munkaszolgálatot, deportálást a közösség alig tizede élte túl.

Az iskola a háború után, 1948-tól állami általános iskolaként működött, majd 1969-1974 között az izraelita udvar épületeivel együtt lebontották.

A kovácsoltvas kapu volt az egyetlen, amely túlélte a rombolást és 2014-ig a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola kapujaként funkcionált. A Holokauszt 70. évfordulójának évében tulajdonosa, a Veszprémi Érsekség visszaadta a Veszprémi Zsidó Hitközségnek. A kaput a Hitközség Veszprém város önkormányzatával közösen - az eredetivel közel azonos helyére felállítva - mementónak szánja, az áldozatokra emlékezve. A művészi istalláció Dienes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész munkája.

 

Látnivaló képek:

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók jelentőség szerint