Benedek-hegy védett természeti terület

A terület Veszprém város történelmi magját képező ÉNy-DK irányú Vár-hegy folytatása. Három oldalról változó meredekségű lejtők határolják. Sík felszíne mintegy 200 méter hosszú, de csak 10-30 méter széles, így - szemben a Vár-heggyel - nem építették be. A Benedek-hegy lábánál folyó Veszprémi-Séd 180 fokos kanyarral kerüli meg a hegyet. A tágabb környezet kőzetanyaga a felső-triászban, sekélyvízben, trópusi környezetben képződött a Tethys-óceán karbonátos platformján.

A Benedek-hegy felső-triász karbonátos üledékes kőzetekből épül fel, amire több méteres vastagságban települ a felső-karni réteges dolomit (Sédvölgyi Dolomit Formáció). A dolomitok korát a bennük található ősmaradványok igazolták. A 0,1-1 méter vastagságú padok közel vízszintes helyzetűek, színük szürke, barnásszürke, szövete mikrokristályos. Gyakoriak benne a 0,4-1 cm-es üregek, melyek feltehetően kimállott ősmaradványok után maradtak fenn.

A benedek-egyki kereszt D-i előterében sárgás színű dolomitlapok bukkannak a felszínre, ami feltehetően a felső-karni márga-összlet kezdő tagja. Érdemes kiemelni a nyugati letörésen tanulányozható tömeges megjelenésű szirtes dolomit és a réteges dolomit települési helyzetét. A Benedek-hegy felszínéz rendzina talaj borítja. Ez a talajtípus tömör, karbonátot tartalmazó kőzeten (mészkő, dolomit) alakul ki, a kőzet málladéka viszonylag kevés szilikátos anyagot tartalmaz.

Képződésére jellemző az erőteljes humuszosodás és a gyenge kilúgzás.

A veszprémi Vár-hegy és az attól korábban mély völgyeléssel elválasztott Benedek-hegy a régészeti ásatások szerint 6000 év óra lakott terület. E helyen számos kultúra váltotta egymást, nyomaikat elsősorban a nagyobb felületű Vár-hegyen mutatták ki. A honfoglaló magyarság a Vág-heggyel együtt az alacsonyabb térszínű Benedek-hegyet is birtokba vette. A vár bejárata ekkor még a Vár-hegy ÉK-i lejtöjén volt, a Szent Mihály székesegyházhoz vezető lépcsőknél. A Szent Benedek-szikla első említése 1275-ben keltezett iratban bukkan fel először.

A Vár-hegyen álló vár védelmi képességeit a kissé alacsonyabban fekvő Benedek-hegy nem befolyásolta anak ellenére, hogy annak 1593-as ostromakor a törökök innen is ágyúzták a vár északi végét. A Benedek-hegyen - feltehetleg a 14 évig tartó (1552-1566) első török megszállás idején - temetőt alakítottak ki. A várat súlyosan érintő 1656-os tűzvészt követő helyreállításhoz kapcsolódva a Benedek-hegyen erős őrtornyot építenek. A későbbiekben ez az őrtorony hadászati jelentőségét elvesztve, részben visszabontva kriptaként szolgált. Az őrtorony maradványait, s a kripákat az 1903-as ásatás tárta fel. Ennek során az építmény feltárása céljából a felszín magasságát kb. 3 méterrel csökkentették, a kiásott anyagot a Vár-hegy - Benedek-hegy közötti mélyedés (nyereg) feltöltésére használták fel. 1904 óta a kiserőd helyén felállított kőkereszt őrzi az egykori, kriptában eltemetett halottak emlékét. A kereszthez vezető enyhe emelkedőt több alkalommal burkolták, a jelenlegi sétány 2010-ben létesült. A hegy belsejében két kijárattal rendelkező óvóhelyet létesítettek a II. világháború folyamán.

Helyszínen kihelyezett ismertető tábla (2023.02.25.)