Érd

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
Wimpffen-kúria épülete
további nevek:
Pelikán-fogadó épülete
jelentőség (1-6):
5.Helyi települési jelentősebb 
láthatóság:
látható 
védettség:
műemlék 

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.37720 E18.91856
cím:
Érd, Budai út 4.
elérhetőség:
nyitvatartási időben 
település:
Ez a látnivaló a Érd település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

A kastélyt az 1838-as árvíz pusztítása után, az újjáépülő város szélén kialakuló új településrész Érd-Újfalu határára, a főút mellé, fogadó céljára építette németújvári Herceg Batthyány Fülöp. A család egyik címerállata után a Pelikán Fogadó nevet kapta az intézmény. Az épület feltehetően 1840 és 1845 (ekkor már szerepel az összeírásokban) között készült el, a stílusjegyek alapján valószínűsíthető, hogy Hild József vagy egyik tanítványának tervei alapján. 1848-ban hodosi és kizdiai Báró Sina György, görög (aromán) származású bankár és nagybirtokos tulajdonába került az épület. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején osztrák tábornoki főhadiszállás működött a fogadó falai közt. 1856-ban örökölte meg apjától Sina Simon az épületegyüttest. Simon 1876-ban bekövetkezett halálakor a birtok leányára, Anasztáziára és annak férjére, a német származású tengerészre, Gróf Wimpffen Viktorra szállt. A család 1884-re készült el a fogadó kúriává történő alakításával, ezért nevezik a helyiek az épületet gyakran Wimpffen-kúriának. Apja 1897-ben bekövetkezett halálát követően Gróf Wimpffen Simon volt a kastély birtokosa. Ő 1910-ben kénytelen volt eladni a kastélyt nagykárolyi Gróf Károlyi Imrének. 1926-ban Érd Község megvásárolta az épületegyüttest a folyamatosan bővülő Szent István Polgári Fiúiskola számára. A kastély egyik szárnyában pedig a csendőrség kapott helyet. 1942-ben költözött az épületbe a Községi Elöljáróság (1950-től Tanács) az Ófaluból. Az iskolát ekkor a befalazott és osztálytermekre tagolt kocsiszínben és istállókban helyezték el, a kert végében pedig egy kis házat építettek az iskola igazgatójának. A főépület és a kocsiszín közé az 1970-es években egy újabb épületet építettek a tanácselnöki lakás és irodák számára. A Tanács 1979-től fokozatosan átköltözött egy nagyobb épületbe, ahol ma is működik az Önkormányzat. 1983-ban Mógor Béla akkori tanácselnök jóvoltából a Magyar Földrajzi Gyűjtemény (ma Múzeum) és a Városi Könyvtár Zenei Könyvtára költözött a főépület keleti szárnyába, míg a másikban megmaradt a Házasságkötő Terem és az Anyakönyvi Hivatal. 1988-ban a könyvtár, majd 1990-ben a házasságkötő is kiköltözött az épületből, lehetővé téve a múzeum bővülését. 2001-ben a műemléki épületegyüttes rekonstrukciója során a főépületet rendbe tették, az utólagos építményeket, befalazásokat lebontották és a kert is megújult. 2012-ben a tetőtérben új kiállítótér, előadóterem és múzeumpedagógiai terem került kialakításra. A szintén felújított kocsiszínben raktárak és műhelyek kaptak helyet.

Források és további adatok:

WEB: Magyar Wikipédia Batthyány–Sina–Wimpffen–Károlyi-kastély szócikke (lekérés: 2023.03.17.)

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók jelentőség szerint