Budakeszi Herbárium és Dendrológiai tanösvény

A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány a bostoni székhelyű International Dendrological Research Institute, Inc. (IDRI, Nemzetközi Dendrológiai Kutatóintézet) magyarországi társintézményeként, Debreczy Zsolt kezdeményezésére és felajánlásával 1995-ben jött létre.

Az Erdészeti Hivatal támogatásával a Dendrológiai Dokumentációs és Dendrológiai Atlasz program 1995-ben megkapta a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete területén lévő volt Vadkísérleti Állomás 650 m²-es épületét.

Ennek helyreállítása után, 1999-ben itt egyesítette az alapítvány a Dendrológiai Atlasz-expedíciók, addig az USA-ban, illetve a Budakeszi Erdészet területén tárolt gyűjteményeit. Így jött létre a dendrológiai munkák hazai alapítványi műhelye, a „Budakeszi Herbárium”. Az expedíciós gyűjtésekből nevelt eredeti élőhelyi növényekből alakította ki az alapítvány a földrajzi elrendezésű Dendrológiai Tanösvényt és az államilag is nyilvántartott törzsültetvényt.

A herbárium épületétől nyugatra és délre eső területen, főleg a kísérleti állomás építéséhez (1974) köthető telepítésekből származnak a méretes duglász- és simafenyők, szerblucok, ezüst, fekete- és erdeifenyők, kaukázusi jegenyefenyők és virginiai borókák. Az élőgyűjteményt nyugatról kék duglász- és kolorádói jegenyefenyőkből álló sor határolja. A tanösvényi gyűjtemény földrajzi szemléletű, eredeti élőhelyek többszintű növényzeti képét, illetve együtteseit villantja fel. Közép-európai szempontból a tanösvény érdekessége, hogy itt valamennyi (18) ciprusfajt, és a borókák gazdag választékát – termőhelyüket felidéző kísérő növényekkel együtt – mutat be, valamint itt van Magyarország egyetlen magyaltölgy állománya 24 Quercus ilex fával és eredeti mediterrán kísérő növényzettel.

A kaukázusi jegenyefenyő csoportra alapozva az épülettől északnyugatra fekvő részen alakították ki a kaukázusi/nyugat-ázsiai részt. Az épülettől délre eső enyhe lejtő szélvédett, napsütötte területeire eu- és szubmediterrán makkia-, illetve nyugat-észak-amerikai chaparral-növények kerültek. A nyugati területen a tanösvényt Ázsia fenyői és érdekesebb, ritkább kísérő cserjéi övezik, míg a középső és keleti részre a száraz medencék és a félsivatagi területek növényzete került, benne mexikói elemekkel.

A déli lejtő alján a mérsékelt övi fenyves esőerdők és a tengerparti óriásfenyő (Sequoia sempervirens) állományai adnak szemelvényt. Az ehhez délről csatlakozó, mélyebb fekvésű, lapos és hidegebb területeken a kelet-Észak-Amerika növényvilágából láthatók állományformáló fajok. A tanösvényhez az épülettől északnak csatlakozik egy cseres tölgyes állomány, amelynek keleti fele természetközeli állapotban van, míg ennek középső és nyugati részén a hidakkal tagolt erdei ösvény örökzöld és virágzó aljnövényzettel egészül ki. Az épülettől keletre lévő 0,1 hektáros gyűjteményrészen esztétikai elgondolás szerinti 30-féle fenyőfajtát mutatnak be. A herbáriumi épület három oldalról zárt udvarán ritkán látható örökzöld fajokból álló válogatás jött létre. Az épülettől távolabb, a Hosszúhajtás-árok mentén van az alapítvány 0,6 hektáros kerített törzsültetvénye, benne 200 faj és változat, hármas ismétléssel mintegy 600 egyed.

A kerttől 1600 méterre keletre fekszik a természetes fűzligetekkel tarkított védett Nádas-tó és 2150 m-re a két 115 éves védett hegyi mamutfenyő, amely az alapítvány által telepített 21 fiatal fával egy mamutfenyő ligetet alkot.

• WEB: Magyar Wikipédia "Budakeszi Herbárium és Dendrológiai Tanösvény" szócikke (lekérés: 2023.04.02.)