Népiskola és Redl Gusztáv emléktábla Tapolca, országLÁTÓ.hu

Tapolca

Népiskola és Redl Gusztáv emléktábla látnivaló fényképe

Szerző: OrszágLÁTÓ.hu
Forrás: OrszágLÁTÓ.hu -

(összesen 2 kép)

Látnivaló adatok:

neve:

Népiskola és Redl Gusztáv emléktábla

Kategóriák:

jelentőség (1-6):

6.Helyi települési kevésbé jelentős

láthatóság:

látható

Állítás ideje:

1995

Látnivaló helye, elérhetősége:

Google Térkép OSM geo URL

GPS koordinátái (WGS-84):

N46.88294 E17.44405

cím:

Tapolca, Kossuth Lajos utca 15. szánú épület előtt

elérhetőség:

szabad (nyitott)

település:

Ez a látnivaló a Tapolca település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

Tábla felirata:

Az épület földszintje 1875-ben készült a Felső Népiskola számára, amely 1895-ben Polgári fiúiskola, 1945-ben Általános Iskola lett.

Környékünk geológiájának és élővilágának jeles kutatója, Redl Gusztáv (1853 - 1917) 1874-től az iskola tanára, 1883 - 1912-ig igazgatója volt.

Redl Gusztáv élete

Az érettségi után egy ideig számvevő tiszt volt, majd 1874-től kiváló rajzkészsége folytán, diploma nélkül lett a Tapolcai Felső Népiskola rajztanára, 1883-tól helyettes-, később véglegesített igazgatója. 1912-ben vonult nyugdíjba. A rajzon kívül természettant (fizika, kémia-ásványtan), természetrajzot (növény- és állattan) és földmérést tanított. Az intézetet 1895-ben kezdeményezésére állami polgári iskolává szervezték át.

3 évig elnöke volt a polgári iskolai tanárok zalamegyei körének. Nyugdíjazása után 2 évig a tapolcai és a balatonfüredi járás elemi iskoláinak miniszteri iskolafelügyelője volt. Tanítványai bevonásával gyűjtötte és rendszerezte a környék növény- és állatvilágát, ásványait és kőzeteit, ezáltal gyarapítva az iskola gyűjteményeit. Tanulmányozta a madarakat és preparált is. Virágkertészettel is foglalkozott. Az iskolájában jutalomdíj-alapítvány létrehozását szorgalmazta. Aktív részt vállalt a városi közéletben is. Tapolca képviselő testületének tagja, majd megyebizottsági tag volt. A helyi Gazdasági Takarékpénztár igazgatósági tagja volt.

1902-ben meghívta Lóczy Lajost a tapolcai Tavasbarlang kutatására, melynek kialakulásáról elsőként adott szakszerű magyarázatot. Gyűjteményének egy részét Lóczy Lajos kérésére a Magyar Állami Földtani Intézetnek adta. A balatoni kutatásokat összefogó monográfia-sorozat többször is hivatkozik erre a gyűjteményre. Tapolcai adatait „A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae)” is felhasználta.