Tihanyi Forrás-barlang

A Tihanyi Forrás-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén lévő Tihanyi-félszigeten található.

Tihany belterületén, a tihanyi apátság udvarában, a templom bejáratával szemben, a Csokonai-ligetben, 186 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. Hidrotermális eredetű, de inaktívvá vált. Idegenforgalmi szempontból lett kiépítve és bejárata rácsos vasajtóval van lezárva. A barlang abban a forráskúpban található, melyre az egykori tihanyi vár, majd az apátság temploma épült. A forráskúp eredeti formáját már nem lehet felismerni a rajta történt többszöri nagyszabású építkezések miatt, melyek során kőzetének jelentős részét lebontották, másutt ráépítettek.

A kőből rakott, boltíves bejáraton át lépcsőkön lehet lejutni a külszíntől 130 cm-rel lejjebb kialakított barlangi járószintre. A barlang két egymásba kapcsolódó csarnokból és két nagyobb beugróból áll. Az első csarnok 5 m hosszú és 4 m széles. Magassága változó a különböző nagyságú mennyezeti boltozódások miatt, a bejáratközeli boltozódásnál 320 cm, majd tovább 200 cm, az ablak melletti boltozódásnál 400 cm. Az első csarnok bal oldali végénél 290 cm magasságban 40×50 cm-es ablakot építettek a természetes nyílásba. Az oldalfalakon oldott eredetű beugrók vannak, melyek fokozatosan mennek át a mennyezet boltozódásába. Az első csarnok mennyezetén két litoklázis figyelhető meg. Az egyik az ablaktól indul, merőlegesen a bejárat irányára és keresztezi az ablak melletti hosszúkás boltozatot. Valószínűleg ez a litoklázis határozta meg a boltozat kialakulását.

A másik szintén az ablaktól indul és a bejárat felé tart. A második csarnok szintén 5 m hosszú, de csak 2,5 m széles és átlagos magassága 2 m. Az eleje és a vége egy természetes, oldott üreg, azonban közepe mesterségesen tágított. A jobb oldali, első részéből két, oldott eredetű, emelkedő talpvonalú, 1 m körüli alacsony, 170 cm, illetve 270 cm hosszú beugró nyílik. A barlang méretét az egyes korábbi leírók nem egyformán adták meg, Bertalan Károly (1972) 4 m hosszúnak, Buckó (1970) 8 m hosszúnak, 5 m szélesnek és 3 m magasnak írta le. Az 1983-as felmérés szerint, a nemzetközileg elfogadott barlangméret-számítás alapján hossza 14 m, átlagos szélessége 2,5 m, átlagos magassága 2,2 m és térfogata körülbelül 56 m³.

A barlang falán több helyen, a bejárattól balra, a beugrókban és a mennyezeten jól láthatók oldott formák, barázdák, kannelurák, melyeket utólag vékony, karbonátos bekérgeződés borított. A mesterséges tágítások feltárják a kúp gejziritjének szerkezetét. Az első csarnok bejárattal szemközti falán ívesen elrendeződött, hidrokvarcit lemezekből álló réteg látható, melyre tömegesen, magas hőmérsékletű vízből kivált, meszes-kovás gejzirit települt. A bejárat közelében és a második terem végében diónyi, almányi, sárga opál kiválásokat lehet látni. A barlang alját elegyengetett törmelék alkotja.

Az 1–3 m vastag kőzetben levő, nagy bejáratú és jól szellőző barlang hőmérséklete jól követi környezetének hőmérsékletét. Víz csak ritkán, páralecsapódás formájában jelentkezik benne. A barlang törmelékből álló aljának esetleges ásatása várhatóan felderítené az egykori forráskürtő helyét és annak ásványtartalmát, továbbá bizonyára történelmi leleteket is tartalmazna. Az automatikus világítással ellátott barlang a bejárati rácson keresztül tekinthető meg.

Előfordul a barlang az irodalmában Apátsági-forrásbarlang (Eszterhás 1984), Apátsági forrásbarlang (Kordos 1984), Apátsági forrásüreg, Apátsági-forrásüreg (Eszterhás 1984), Barlangüreg Tihany apátság mellett, Csokonai-barlang, Forrás-barlang (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Forrásbarlang (Kordos 1984), Spring Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) és Tihanyi-forrásbarlang (Eszterhás 1984) neveken is. 1984-ben volt először Tihanyi Forrás-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Eszterhás 1984).

WEB: Magyar Wikipédia "Tihanyi Forrás-barlang" szócikke (lekérés: 2023.03.25)