Veszprém
Látnivaló adatok:
Látnivaló helye, elérhetősége:
Látnivaló térkép:
Látnivaló bemutatása:
Az veszprémi településmagoktól elkülönülten, a Séd-völgy nyugati részén (Veszprémvölgy, más néven Betekints-völgy) kapott helyet a Szűz Mária-apácakolostor. A kolostor az első apácazárda és nevelőintézet volt Magyarországon, melynek feladata az volt, hogy az előkelő magyarok leányait a keresztény hit igazságaira oktassák, s a nyugati udvaroknál otthonos műveltség, finom modor, jóízlés és művészi kézimunka titkaiba beavassák.
A veszprémvölgyi apácakolostor alapítását a történeti adatok I. István magyar királyhoz kötik. Úgy tartják, hogy a görög apácák kolostorához közeli völgyben zajlott István és Koppány csatája is. A kolostor ismeretlen keltezésű, Veszprémvölgyi oklevél néven is ismert görög nyelvű alapítólevele I. Kálmán 1109-es átiratában maradt ránk, mely szerint a király több falut adományoz nekik, óriási javadalommal. Az átirat a Magyar Országos Levéltár legkorábbi eredeti dokumentuma.
Annyi bizonyos, hogy a bazilita apácák kolostorának alapítása megelőzte a püspökség alapítását. Az ortodox keresztény kolostort István valószínűleg fia, Szent Imre herceg feleségének, egy bizánci hercegnőnek a kíséretében érkező Szent Vazul rendjéhez tartozó apácák számára hozta létre. A görög szertartású apácák azért is állhattak különös megbecsülésben, mert jártasak voltak a híres bizánci műhímzésben. Vannak, akik azonban letelepítésüket a már mélyen vallásos Sarolt fejedelemasszonynak – Szent István édesanyjának – tulajdonítják, hiszen ő Bizáncban keresztelkedett.
Újabban azonban mindinkább az a vélemény hódít teret, hogy nem görög, hanem Bajorországból betelepített benedekrendi apácák működtek a veszprémvölgyi kolostorban, akik Gizella kíséretében hazulról, Regensburgból érkeztek.
A nőnevelés mellett a veszprémvölgyi apácák feladata volt az országban épülő templomok egyházi ruhákkal való felszerelése. Korabeli emlékek alapján ugyanis az egyházak felállításánál Szent István magára vállalta az egyházi ruhák előállítását, míg papokat és könyveket adni a püspökök dolga volt. A templomok egyházi ruhákkal, díszes terítőkkel és misemondó ruhákkal való felszerelésének feladata így Gizella királynéra hárult, aki ezt udvarhölgyeivel, de főként a veszprémvölgyi apácákkal végezte. Valószínűleg a veszprémvölgyi apácák 1020 körül alapított monostorában készült az a miseruha, amelyet 1031-ben a monostor apácái varrtak a székesfehérvári bazilika számára bíborselyemből és díszítettek sodrott aranyszálakkal, és amely később a magyar királyok koronázási palástja lett. A hagyomány szerint a palást készítésében maga Gizella királyné is részt vett. Erre a palást latin felirata engedett következtetni: „Casula haec operata et data est ecclesiae s. Mariae sitae im Civitate Alba: Anno incarnationis Christi MXXXI, Indictione XIIII. a Stephano Rege et Gisla Regina” („E misemondó ruhát Szűz Mária Fehérvár városban lévő egyházának készítetté és adá Krisztus megtestesülésének 1031. évében, az adókivetés 14. esztendejében István király és Gizella királyné”).
A kolostorhoz keletelt templom tartozott, egyenes szentélyzáródással, nyugati végén négyzetes toronnyal. Később az északi falához kápolnát építettek, benne kriptával. Ezeket azonban nem sokra rá el is bontották, mert új templomot építettek a korábbitól északra, 25 méter hosszú hajóval és a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. 1240 környékén, IV. Béla király kérésére az ortodox apácák helyét ciszterciek vették át. Az ő nevükhöz köthető a kolostor helyreállítása és kibővítése a 14. század végén. Az 1387-ben Konch mesterrel megkötött szerződés megmaradt az utókornak: megrendelték többek között a torony beboltozását, új épületrész emelését, betegszoba, ebédlő építését, kőből és cserépből kemencék felhúzását, boltozott vízvezeték, csatorna, vízöblítéses árnyékszékek kialakítását, mindezek vakolását, meszelését, burkolását. A részletes felsorolás különleges építéstechnikai érték, utal arra, hogy egy korszerű, korához képest igencsak jól felszerelt kolostor működött itt. A zárda végül, hasonlóan a Szent Katalin domonkos apácakolostorhoz, 1552-ben, Veszprém török ostromakor néptelenedett el. Az apácák értékeikkel, levéltárukkal együtt Körmendre vonultak, birtokaikat sem gondozta senki. Már csak a falak alapjai láthatók, de azok jó állapotban.
Források és további adatok:
WEB: Magyar Wikipédia "A Szerelem-sziget, a Fejes-völgy és a Veszprémvölgy" szócikke (lekérés: 2023.07.01.)
