Mecseknádasd
Látnivaló adatok:
Látnivaló helye, elérhetősége:
Látnivaló térkép:
Látnivaló bemutatása:
Mecseknádasd (németül: (Bischof)nadasch) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban. Mecseknádasd egy közel 1500 lakosú, Baranya vármegyében Pécsváradtól északkeletre, Bonyhádtól délre, Hidas és Zengővárkony között, a 6-os főút Pécs és Szekszárd közötti szakasza mentén fekvő település. A Duna–Dráva Nemzeti Park részeként, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határán, festői fekvésű völgyben fekszik.
A faluba a 6-os főút felől érkezvén a Vérrel Verejtézkező Krisztus kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében. A török után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól, mely 1719 óta plébániatemplomul szolgált. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna a Buda-Pécs országút mellett épült fel. (A korban gyakori volt az ilyen útmenti kis kápolna, Strasskapelle építése. Mecseknádasdon ma, amikor az idősebbek „Strasskapelle”-t mondanak, akkor erre a kápolnára gondolnak, noha ezen kívül még másik kettő is van a faluban.) A kis kápolna berendezéséről, egy Krisztust a Getsemáni kertben ábrázoló oltárképről és a misézéshez szükséges kellékekről is ő gondoskodott. A 3x3 méteres, négyzetes alapterületű, csehsüveg-boltozatos épület homlokzatán erőteljes osztópárkánnyal és függőleges lizénákkal tagolt. Átmenetileg itt is tartottak istentiszteleteket. De ez a kápolna eleve kicsi volt, rossz időben különösen alkalmatlan misézésre, hisz a hívek kint álltak. Később úrnapján és a keresztjáró napokon a körmenetek állomása lett. Olyankor feldíszítették és előtte imádkoztak. Oltárképe és berendezése sajnos már korábban tönkrement. Az egyszerű oltár fölött egy olcsó 19. századi nyomat pótolta az oltárképet. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.
Az utolsó felújítása 2001-ben volt. Érdekesség, hogy az ekkor elvégzett tetőcserénél megtalálták az 1910-es években történt felújításkor elhelyezett „küldeményt” a gerendák között, a felújítók nevét tartalmazó iratot. A kápolna a plébánia tulajdona.
Források, ajánló:
- WEB: Magyar Wikipédia "Mecseknádasd" szócikke (lekérés: 2023.04.02.)
Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.
