Dobogókő

A Dobogókő népszerű kiránduló- és klimatikus gyógyüdülőhely, a Visegrádi-hegség legmagasabb pontja (699 m). A hegy vulkáni eredetű, andezites. Áthalad rajta az Országos Kéktúra útvonala és a Mária-út is. Tetejéről szép kilátás nyílik a Dunakanyarra. Dél felé lankás, észak felé meredek, sziklás. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a Ferenczy-szikla (Dobogókő) a Föld szívcsakrája, bolygónk dobogó szíve. Emiatt gyógyulásra, ősi tudásra vágyó zarándokok ezrei keresik fel. A Bund-forrás mellett shaolin szerzetesek építettek maguknak falut. Közeli barlangok: Szenteltvízmedencés, Kilátós, Mária, Ablakos, Hideg-lyuk, Kőtorony-alatti és Ötlyukú-barlang. A régi menedékház ma Turistamúzeum, a kőépület menedékházként működik.

Itt működik a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos háza, kápolnájában minden vasárnap 10-kor szentmisét tartanak. Téry Ödönnek (magyar turistamozgalom egyik kezdeményezője) emlékművet állítottak itt. Étkezési lehetőség a sípályánál álló Zsindelyes Vendégház. Szálláslehetőséget és rendezvények számára helyszínt biztosítanak itt fűthető jurták. A siketek Szűz Mária kegyhelye a kilátó alatt található.

Atilla hun király legféltettebb területe a Kárpát-medencében, állítólag halála után a mennyei képe is megjelent itt. A turistáskodásnak és síelésnek komoly múltja van itt. Dobogókőn épült az ország egyik első menedékháza fából (báró Eötvös Loránd) 1898-ban, majd mellé egy kőépület 1906-ban. 1923-ban itt épült meg Magyarország első sípályája. 1926-ban készült el a Téry-emlékmű. 1978 óta a Pilisi Tájvédelmi körzet része, ekkor épült meg a tányéros sífelvonó. Makovecz Imre 1980-ban tervezte a Zsindelyes Vendégházat. 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. A rendszerváltás után kapták meg a jezsuiták kárpótlásként a Manréza épületét. 1997-től a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelmezi.