Nyakas-hegy csúcsa, szép kilátás

A Nyakas-hegy vagy Nyakas-tető a Gerecse-hegység egyik legkeletibb, hozzávetőlegesen észak-déli irányban húzódó vonulata Pest vármegye nyugati szélén. A Zsámbéki-medence, illetve a medence legfontosabb vízfolyásának számító Békás-patak nyugati vízválasztója, a nyugati lejtőire hulló vizek már Komárom-Esztergom vármegyei patakokat (Bajna-Epöli-vízfolyás, Vörös-hegyi-patak) táplálnak. Hegytömbje Zsámbékot nyugati irányból szinte körbeveszi, vonulata Tököt is érintve egészen Perbálig húzódik, hatszáz hektár kiterjedéssel.

Fő tömegét szarmata mészkő alkotja, amire a lejtőkön és az alacsonyabban fekvő hegylábakon helyenként vastag rétegben lösz rakódott. Kiterjedésének nagy része Natura 2000-es terület, ennek hivatalos neve Nyakas-tető szarmata vonulat. A területen több mint száz madárfajt figyeltek meg és 300-nál több növényfaj előfordulását igazolták, előbbiek és utóbbiak között is számos védett és fokozottan védett faj szerepel. Védendő növényvilágát sajnos komolyan veszélyezteti a tájidegen feketefenyő és bálványfa terjedése.

A hegy délies kitettségű lejtőin, a meszes sziklák felszínén és kőzettörmelékén pannon sziklagyepek alakultak ki, melyek mikroklímája szélsőséges, jelentős napi és szezonális hőingással, hiszen a levegő és a talajfelszín nyáron gyorsan felforrósodik is kiszárad, éjszaka viszont alaposan lehűl. A gyepek és az erdős területek közötti átmeneti sávokban, fennsíkokon szubpannon sztyeppék alakulnak ki, majd a szukcesszió során pannon cseres–tölgyesek jönnek létre, jellemzően csertölgy és kocsánytalan tölgy alkotta erdőállományokkal. A sziklás hegyoldalakon elszórtan gazdag cserjeállományú pannon molyhos tölgyesek, karsztbokorerdők is kialakulnak.

A hegytömb jól faragható mészkövét a 20. század közepéig bányászták, az itt kitermelt építőköveket sok zsámbéki és környékbeli épülethez használták, de még a Budapestre is szállítottak belőle. Lejtőin a sváb lakosság már a 18. századtól fejlett szőlő- és borkultúrát honosított meg, a második világháborút követő kitelepítés után azokban a korábban virágzó szőlőskertek és gyümölcsösök nagy része elvadult vagy kipusztult. A szőlő- és borkultúra valamikori kiterjedtségére a Zsámbékon és Tökön is megtalálható, részben már romos régi présházak és pincék nagy száma alapján lehet következtetni.

A Nyakas-tetőtől délnyugatra a 20. század második felében légvédelmi bázis működött, amit 1990 után légvédelmi múzeummá alakítottak, illetve egy színházi bázis is létrejött ugyanott. A múzeum 2015-ben megszűnt, a Zsámbéki Színházi Bázis azonban működik.

A Nyakas-hegyről vette a nevét a Zsámbéki-medence és az Etyek–Budai borvidék egyik legjelentősebb borászati üzeme, a töki Nyakas Pince.

A Nyakas-tető vonulatát néhány jelzett turistaút, illetve több teljesítménytúra is érinti. Ugyancsak felkapaszkodik a tetőre a Premontrei Női Kanonokrend által 2011-ben létesített, a kirándulókat huszonöt kisebb és négy nagyobb táblával informáló Szent Norbert-tanösvény, amely alapos tájékoztatást ad a Nyakas földtani, állat- és növénytani érdekességeiről is.

• WEB: Magyar Wikipédia "Nyakas-hegy" szócikke (lekérés: 2023.04.01.)