Kaszói Erdei Vasút

A Kaszói Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legfiatalabb kisvasútja, csak a második világháború után létesült. A vasút védett természeti területen halad át, amit engedély nélkül nem is lehet látogatni.

A Kisvasút napja minden év május harmadik szombatja.

Az erdei vasutat 1952 és 1955 között építették, a faanyag szállítása céljából. A vasútüzem 760 mm nyomközű. Először a Szenta – Bojsza – Rinya fővonal épült meg. Ezt követték a szárnyvonalak. Sorrendben a Bükki és a Bojszafenyvesi, amit végül a Bojsza – Kaszó követett. A vasúton a megnyitásától kezdve C-50-es dízelmozdonyok dolgoztak, és dolgoznak ma is. Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957-ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sinek nem bírták el, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból.

A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg.

1962-ben felújítás kezdődött, amely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották.

Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt.

1989-ben megkezdték a pálya felújítását. Elsőként a Kaszó-Bojsza szakaszt építették át 23,6 kg-os "i" sínek felhasználásával (amelyek a megszüntetett Dombóvár–Lepsény-vasútvonalról származtak), majd szinte minden évben néhány száz méterrel tovább jutottak.

Napjainkban a vonalon már nem üzemel menetrend szerinti személyszállítás, csak alkalmanként indítanak különvonatokat.

A vasút vontatási telepe Kaszón található, kitérő nélkül, tárolóvágányokkal és fűtőházzal.

A járművontatással kapcsolatos érdekesség, hogy a többi erdei vasúttól eltérően a vonószemek nem öntöttvasak, vagy láncszemek, hanem házilag készített, rudas szerkezetűek.

WEB: Magyar Wikipédia "Kaszói Állami Erdei Vasút" szócikke (lekérés: 2023.04.17.)