Nyereg-hegy

A kalderaperem maradványai

A félsziget alapját, a mintegy 100 m-re a felszín alatt húzódó felső-miocén sekélytengeri mészkövek és márgák alkotják, melyek triász üledékekre, permi homokkőre és fillitre rétegződtek. Az aljzatra pliocén-pannon üledékek hiátusos sorozata települt. (A pannon-rétegekben található a "tihanyi kecskeköröm" néven közismert kövület, a Congeria ungula caprae kagyló maradványa.) A Pannon-tenger visszahúzódását a bazaltvulkánosság megindulása követte, a vulkáni működés középpontja a mai Külső-tó helyén volt. Ekkor képződtek több helyen jól látható bazalttufa rétegek, vörös homokkő bombákkal. Az egykori vulkáni kráter peremének maradványai ma különálló hegyekként látszanak a Külső-tó körül: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, az Apáti hegy, a Kiserdő-tető és az Óvár.

Nyereg-hegy

A Nyereg-hegy a Csúcs-hegyet az Apáti heggyel összekötő keskeny, sziklás gerinc, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidék, a Balaton déli medencéje és a Bozsai-öböl felé, ellenkező irányban pedig a félsziget belsejére. A félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye ez az ék alakú hegygerinc. A bazaltvulkánosság utóműködésének hatására forró víz áramlott az egykori felszínre. A kisebb-nagyobb meleg vizű tavakban növénymaradványokat őrző tavi hidrokvarcit és vékonylemezes kovás mészkő képződött. A mészkőlemezek szeszélyesen gyűrt formája az egykori víz- és kéregmozgás eredménye.