Almamelléki Kisvasút

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék község volt nagyvasúti (a MÁV egykori Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalán épült) állomásától kiinduló, 600 mm nyomközű erdei vasút. Jelenleg egy működő fővonalból áll, melynek végpontja Sasrétpuszta. A lukafai szárnyvonalat pár éve menetrend szerinti üzemen kívül helyezték, de nem bontották el, járható. A terecsenyi szárnyvonalból mára csak egy csonkavágány maradt meg.

A kisvasút napja minden év április harmadik szombatja.

1900-ban épült meg a MÁV Szigetvár és Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamelléket. Az Almamellék és a Németlukafai Cigányvölgy közötti, 7,2 km hosszú keskenynyomközű vonalat 1901-ben Báró Biedermann Rezső, a községtől északra fekvő területek birtokosa építette.

A vasút feladata elsősorban a kitermelt fa fuvarozása a nagyvasúthoz, de a németlukafai hamuzsírégető boksa és üveghuta termékeit és az irtásokon termelt mezőgazdasági terményeket is a vasúton szállították. A báró által Sasréten alapított iskolába is vonaton utaztak a gyerekek.

A pályát továbbépítették: 1901-ben épült a Szentmártonpusztai leágazás, 1943-ban a Terecsenypusztai vonal, 1925-ben a Lukafai elágazástól a Sas-réti vadászkastélyig vezető vonal, 1935-ben a Csikó-réti szárnyvonal. 1940-ben a Csikó-réti szárnyat elbontották és a Lukafai vonalból is felszedtek fél kilométert. Ezek a vonalmegszüntetések valószínűleg a fakitermelési területek megváltozásával magyarázhatók.

A vasutat 1945 után államosították, a szentmártonpusztai vonal kivételével erdőgazdasági kezelésbe került. A szentmártonpusztai vonal a Görösgali Állami Gazdaság tulajdona lett.

A vonalon több vonalkorrekciót végeztek: például a szentmártonpusztai halastó létesítése miatt egy 750 méteres szakaszt feljebb fektettek (1958). A pályát is felújították: a talpfákat vasbetonaljakra, a síneket nagyobb tömegű, erősebb sínekre, a fahidakat vasbetonhidakra cserélték. 1961. április 12-én megkezdődött a menetrend szerinti személyszállítás, a vasút korlátozott közforgalmú minősítést kapott.

A vasút vonalai is változtak: a lukafai szárnyvonalat 1952-ben elbontották, majd egy kilométer hosszban visszaépítették, a sas-réti vonalat a fűrésztelepig meghosszabbították. A terecsenyi vonalhoz többször hozzáépítettek néhány száz métert. Több kis hosszabbítás történt a klotz-gödöri és a kisterecsenyi vonalon is, de 1972-ben elbontották mindkettőt. 1975-ben építették a terecsenyi vonalból kiágazó kápolnási vonalat, amit 1984-ben a terecsenyi szárnnyal együtt elbontottak. Megmaradt csonkját kocsitárolásra használták. A szentmártonpusztai vonalat 1972-ben elbontották. A csikóréti vonalból 1975-ben újból lefektettek egy szakaszt, de 1983-ban elbontották, csak egy csonkavágány maradt meg belőle, de később egy felújítás során azt is elbontották.

A Kaposvár–Szigetvár MÁV-vonalat 1977. január 1-jén megszüntették. Ez a kisvasút életére igen károsan hatott, mert megszűnt a nagyvasúti összeköttetés. A faanyag fuvarozása folyamatosan csökkent a korszerű tehergépjárművek megjelenése és az erdészeti feltáróutak kiépülése miatt. A szárnyvonalakat a lukafai kivételével elbontották, a kisebb-nagyobb megmaradt csonkavágányokat kocsitárolásra használták. 1977-ben az almamelléki állomáson forgatták Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjét.

1991-től csak személyszállítás folyik.

WEB: Magyar Wikipédia "Almamelléki Állami Erdei Vasút" szócikke (lekérés: 2023.04.09.)

Almamelléken a Kossuth Lajos utcán észak (Ibafa/Horváthertelend) felé kb. 150 m