Szent László Nemzeti Emlékhely Somogyvár

Szent László király 1091-ben alapította a somogyvári bencés monostort a Kupavárhegyen. Somogyország szívében, Koppány vezér egykori birtokán telepített le a dél-franciaországi Saint-Gilles-ből hívott szerzeteseket. A középkori Magyarország legnagyobb monostortemplomát ezért a francia anyakolostor patrónusa, Szent Egyed (Saint Gilles) tiszteletére szentelték. Somogyvárt több mint négy évszázadon keresztül lakták a szerzetesek és látogatták a zarándokok. Hogy mi volt az az értékes ereklye, amelyet a zarándokok, köztük a fejedelmek és királyok is felkerestek itt, homály fedi. Az egykori hatalmas épületegyüttesből a történelem viharai csak romokat hagytak, az évszázadokig virágzó apátságról szóló írott források is jórészt elenyésztek. A romok, faragott kőtöredékek, régészeti leletek és a megmaradt feljegyzések gondos tanulmányozása alapján lehetséges képet alkotni az apátság viszontagságos történetéről és az egykori épületekről. A legfrissebb tudományos eredmények interaktív bemutatásával ehhez igyekszik az érdeklődőknek kiindulópontot nyújtani a somogyvári látogatóközpont. Nemcsak a legendák, de a történetírók szerint is kimagaslik a magyar nemzet legnagyszerűbb személyiségeinek sorából Szent László király. (1046-95) A somogyvári bencés monostorban a szerzetesek évszázadokon át nap mint nap imáikba foglalták nevét, így megemlékezve a monostor alapításáról is. A szentté avatott király emlékezetét, tetteit, a róla szóló históriákat őrzi és idézi fel a látogatóközpont különleges kiállítása, amely virtuális eszközökkel, interaktív módon mutatja be a Szent László-kultusz legfontosabb és legszebb műalkotásait. Több mint háromszáz éven át senki nem is sejtette, miféle romokat rejt a Kupavárhegy. A régészeti ásatások a XIX. század végén kezdődtek el Somogyváron. Ez az időszak méltán tekinthető a magyar régészet, művészettörténet és a nyomukban kifejlődött műemlékvédelem hőskorának. A kiállítás és a Szent László nyomát kísérő séta segítségével átélhetővé válik az a hit és elkötelezettség, amely Somogyvár kutatóit vezette, valamint az, hogy milyen izgalmas tudomány a romok kutatása, és milyen felelősségteljes kihívás a romok megőrzése és bemutatása. A látogatóközpont szomszédságában kialakított parkból induló, a hegy oldalában sűrűn kanyargó, fából ácsolt sétaúton közelíthető meg a várhegyen elterülő romterület. A turistaút padokkal szegélyezett pihenőiből visszapillantva kirajzolódik a lankás somogyi táj. Lenyűgöző a látvány a hegyen magasodó kilátóból is: madártávlatból látszik múlt és jelen, az egykori méltóságteljes apátsági rom és a kortárs építészet alkotásai: maga a látogatóközpont.