Suba-lyuk barlang

A Suba-lyuk régészeti szempontból jelentős barlang. Azért híres a barlang, mert kitöltéséből neandervölgyi ember csontmaradványok kerültek elő. Magyarországon először ebben a barlangban találtak neandervölgyi embertől származó csontmaradványt. A Bükki Nemzeti Park területén helyezkedik el. Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Kedvelt kirándulóhely.

Cserépfalu szélén, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-völgy talpszintje és a Hór-patak felett, körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel. Két helyen, a bejáratánál és a kijáratánál nyílik a felszínre.

A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális bejárattal nyíló, 50 méter hosszú, inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött látható az a hatalmas kürtő, amely az ásatás miatt tárult fel. A kürtő fala túlnyomó részt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy kijárathoz lehet jutni, amely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. A vízszintes kiterjedése 30 méter.

A barlangban talált emberi csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem lehet tudni, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 éve, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt. Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, a zerge, a nyúl, a mamut és a többi, pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyeknek többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.

Rozsomákcsont a Suba-lyukon kívül eddig csak hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pes-kő-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból és a Remete-hegyi-kőfülkéből.

A Suba-lyuk nevét egy helyi betyár miatt kapta, akinek Suba Mihály (Suba Miska), vagy Suba Lukács volt a neve. 1932 és 1945 között a neve Mussolini-barlangra lett változtatva. Előfordul a barlang az irodalmában Hór-völgyi-barlang (Kordos 1984), Hórvölgyi-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Hórvölgyi barlang (Bertalan 1976), Kúthegyi 1. barlang, Mussolini barlang (Polgárdy 1941), Subalyuk (Révai 1938), Subalyuka (Fényes 1851), Subalyuk-barlang (Gábori 1977), Suba-lyuk Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) és Subalyuk Cave (Ringer 1989) neveken is. A 2002-ben kiadott és Baráz Csaba által szerkesztett könyv 137. oldalán említve van egy Hór-völgyi-barlang nevű üreg, amely megsemmisült.

• WEB: Magyar Wikipédia "Suba-lyuk" szócikke (lekérés: 2023.03.25)