Tiszaigar (300 m)

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
Tiszaigari arborétum  

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.52738 E20.80361
cím:
külterület, Tiszaigar községtől déli irányban 300 méterre
település:
A látnivaló külterületre esik. Környező település(ek):
Tiszaigar (300 m)

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

A Tiszaigari Arborétum és Természetvédelmi Terület az 1800-as évek vége felé alakult a Tisza által egykor gyakran elöntött magasabb térszínen helyezkedik el, öntéstalaja a lerakott hordalékból áll. Területe 19 hektár. 1976 óta védett.

Az arborétum alapjait Széky Péter földbirtokos és hadmérnök rakta le még az 1870-es évek elején, amikor itt a Tisza egyik feltöltődött medrében két holdas sétakertet létesített.

Munkáját fia folytatta, aki - egy 1887-es nyomtatott árjegyzék tanúsága szerint - itt már faiskolát is működtetett, amelyben díszfákat és cserjéket neveltek. Munkáját Bolza Pál a szarvasi arborétum egyik megteremtője is segítette, aki ifjabb Széki Péter barátja és egyben növény-cseretársa is volt.

A park a későbbiekben egészen a 2. világháborúig fokozatosan fejlődött. Bár károsodás nem érte, az 1945 utáni években az egykori szép arborétum elhanyagolt, leromlott állapotba került. Az 1950-es évek elején került a Szolnoki Erdőgazdasághoz, a jelenlegi természetvédelmi kezelő szervek jogelődjéhez, amely jelentős helyreállítási munkálatokba kezdett. Az 1954-ben készített növénykatalógusuk már 270 fa- és cserjefajt ismertetett. Az egykori 27-féle ritkaságot tartalmazó és csak töredékében megmaradt tölgygyűjteményt is sikeresen egészítették ki. Tájba illő, rusztikus, padok, asztalok, pavilon kihelyezésével teremtették meg az esztétikai élményt jelentő környezetben a pihenés, a felüdülés feltételeit.

Az arborétumban számos idős, nagyméretű lomb- és tűlevelű fafaj és változata található. Ezek közül a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, szerb luc, duglászfenyő, valamint amerikai mocsárciprus is, melyeknek valóságos erdeje található itt, egyes példányai a 30 méteres magasságot is elérik. Ezenkívül bükk, szelídgesztenye, és vagy 17 tölgyfaj is él itt: mocsártölgy, babérlevelű tölgy, vörös tölgy, perzsatölgy is.

A ma itt található 400 féle fa és cserje közül a kúszó farkasalma, nagylevelű liliomfa, tulipánfa, illatos fűszercserje, amerikai ámbrafa, amerikai sárgafa, gránátalma, egylevelű kőris, hasogatott levelű bodza is említésre érdemes.

A kert legértékesebb fajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádófenyő és a szerbfenyő.

Innen, a tiszaigari arborétumból származott az erdőtelki és a zirci arborétum növényanyagának egy része is, de a Margitsziget mocsáritölgyei és a debreceni Kossuth-szobrot övező jegenyetölgyek is innen származnak.

Források, ajánló:

  • WEB: Magyar Wikipédia "Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület" szócikke (lekérés: 2023.04.04.)

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Adatok
Térkép
Fényképek
Közelben
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók tulajdonság szerint Látnivalók témakörök szerint Látnivalók események szerint Látnivalók felekezetek szerint
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Tolna Vas Veszprém Zala
Főmenübe Aggtelek-Rudabányai-Hegyvidék Bakony-hegység Balaton-felvidék Börzsöny-hegység Budai-hegység Bükk-hegység Cserhátvidék Gerecse-hegység Keszthelyi-hegység Kisalföld Mátra-hegység Pilis-hegység Tokaj-Zempléni-hegyvidék Velencei-hegység Vértes-hegység Visegrádi-hegység Zsámbéki-medence
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe