Tápiószele (1.5 km)

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
Növényi Diverzitás Központ, kultúrnövény-fajtagyűjtemény  
jelentőség (1-6):
2.Országos  
láthatóság:
látható  

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.35633 E19.89319
cím:
külterület, Tápiószele, Külsőmező 15.
elérhetőség:
előzetes bejelentkezésre  
település:
A látnivaló külterületre esik. Környező település(ek):
Tápiószele (1.5 km)

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

A Növényi Diverzitás Központ (korábban Agrobotanikai Intézet) állami intézmény Magyarországon, melyet 2010. november 1-jén alapított Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Jánossy Andor által 1959-ben létrehozott tápiószelei Agrobotanikai Intézet jogutódjaként. Az intézmény fő feladata az országban korábban (de jelenleg már nem), illetve jelenleg is termesztésben levő növények magjainak, azaz lényegében genetikai állományuk fenntartása egy úgynevezett génforrás-gyűjteményben. Ez a gyűjtemény Európában az egyik legjelentősebb kultúrnövény-génbank. Ezenkívül magyarországi, európai uniós jogszabályoknak és más nemzetközi egyezményeknek megfelelően az intézmény olyan tevékenységeket irányít az országban, mely elősegíti a növényi génállomány fennmaradását, a növényi diverzitás (sokféleség) megőrzését.

A Növényi Diverzitás Központ története 1885-re nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos (1794-1888) tápiószelei birtokait az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) adományozta. A birtok kezelésére létesült "Néhai dr. Szelényi Lajos Mintagazdasági Tanintézményi Alapítvány" célja a szakismeretek közreadása, a kísérleti munkák során szerzett tapasztalatok gyakorlatba történő alkalmazásának, eredményeinek közvetlen és a sajtón keresztüli megismertetése volt a gazdákkal.

A II. világháború után a tanintézmény kísérleti állami gazdasággá alakult.

1954-ben Jánossy Andor kezdeményezésére Tápiószelén megalakult az Országos Növényfajtakísérleti Intézet Fajtagyűjteményes Osztálya, ahol gyűjteni kezdték a termesztésből kiszorult gabona, hüvelyes, takarmánynövény, kukorica és zöldségnövény fajtákat, tájfajtákat és helyi változatokat.

A Fajtakísérleti Állomásból az 1958. évi 60/1958. kormányrendelet alapján Agrobotanikai Intézet lett. Feladata a hazai kultúrnövények és a világ növényfajtáinak összegyűjtése, fenntartása, rendszertani, botanikai, élettani, biokémiai és növénykórtani vizsgálata volt. Jánossy Andor 1959. május 16-án kapott megbízást az Országos Agrobotanikai Intézet megszervezésére, amelynek egészen 1975-ig, haláláig, igazgatója volt.

1960-ban megjelent az Index seminum, vagyis a fajták számokkal jelzett gyűjteménye, melyből – szám alapján – bizonyos mintamennyiséget rendelhettek kutatók vagy más intézmények.

Az 1972-es stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Konferencia ajánlását követve 1973-ban felépült az intézet első hűtött magtárolója, és elkezdődött a nemzetközi szabványoknak és szakmai elvárásoknak megfelelő génbank kialakítása.

1975-ben az Agrobotanikai Intézet önállósága átmenetileg megszűnt, a többszöri összevonás és átszervezés ellenére azonban az alapfeladat megmaradt, és a génforrás gyűjtemények fennmaradása is biztosítható volt, bár az agrobotanikai és alapanyag kutatási tevékenység erősen leszűkült és háttérbe szorult.

Az 1992-es Riói ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencián elfogadott Biodiverzitás Egyezmény újra a biológiai sokféleség jelentőségére irányította a figyelmet, és lehetőséget biztosított a genetikai erőforrások megőrzéséhez, értékelő vizsgálatához és hasznosításához kapcsolódó tevékenységek folytatásához.

  1. január 1-én Dr. Holly László vezetése alatt az Agrobotanikai Intézet, mint önálló intézmény a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának felügyelete alatt újraalakult . 2006-ban önállósága újra megszűnt, először az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Agrobotanikai Központjaként, majd a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) megalakulásával annak Agrobotanikai Osztályaként végezte alapfeladatát.

Az intézet 2010. november 1-én Növényi Diverzitás Központ néven alakult újjá. Ettől kezdve a Pannon Magbank projekt révén tevékenysége kiterjed a vadon élő edényes növények génmegőrzésére is.

Jelenleg a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kultúrnövény génforrás-védelem hazai bázisintézménye, és felelős a hazai intézményekben folytatott génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációjáért, az Országos Bázis Tároló üzemeltetéséért, a géntartalékok Nemzeti Adatbázisának létrehozásáért, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az Országos Génbank Tanács irányítása mellett a hazai génmegőrző tevékenységekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködési programok koordinálásáért.

Források, ajánló:

  • WEB: Magyar Wikipédia "Növényi Diverzitás Központ" szócikke (lekérés: 2023.03.25)

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Adatok
Térkép
Fényképek
Közelben
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók tulajdonság szerint Látnivalók témakörök szerint Látnivalók események szerint Látnivalók felekezetek szerint
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Tolna Vas Veszprém Zala
Főmenübe Aggtelek-Rudabányai-Hegyvidék Bakony-hegység Balaton-felvidék Börzsöny-hegység Budai-hegység Bükk-hegység Cserhátvidék Gerecse-hegység Keszthelyi-hegység Kisalföld Mátra-hegység Pilis-hegység Tokaj-Zempléni-hegyvidék Velencei-hegység Vértes-hegység Visegrádi-hegység Zsámbéki-medence
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe
Főmenübe