Derenk falu romjai

Derenk falu volt Abaúj-Torna vármegyében, a mai Aggteleki Nemzeti Park területén. A közelben álló Szádvár uradalmának része volt. 1943-tól Szögliget lakatlan külterülete. A szlovák határtól 1 km-re fekszik, út vezet át rajta Körtvélyesig. Neve a szláv deren („som, somfa, sombokor” jelentésű) szóból ered, melyet lengyelül Dereń-nek írnak.

Napjainkban a magyarországi lengyelek fontos emlékhelye, mivel a 18. században a Szepességből betelepülő lengyel favágók és szénégetők élesztették újjá az egyszer már kihalt települést.

A település középkori eredetű. Népessége megfogyatkozott a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc alatt, majd egy 1711-es pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírás szerint lakatlanul állt. Földesura, Esterházy gróf 1717-ben lengyel (szepességi gorál) jobbágyokkal telepítette be újra.

1907-ben 367, 1941-ben pedig 443 lakosa volt. A trianoni békeszerződés után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek. A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen 1943-ig nem asszimilálódott.

1938-tól Horthy Miklós – aki vadászterületet akart itt létrehozni – megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kártalanításával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye különböző falvaiba költözött. A legtöbben az Emődhöz tartozó Istvánmajorban, a Ládbesenyőhöz tartozó Andrástanyán és Sajószentpéteren telepedtek le. Utolsó lakója, Babarcsik István a kitelepítést megtagadta. 1943-ra a település teljesen megszűnt, templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori búcsú napján a faluból származók összegyűlnek egy megemlékezésre. Mint magyarországi lengyelek sokuk még beszéli a helyi lengyel dialektust.

WEB: Magyar Wikipédia "Derenk" szócikke (lekérés: 2023.03.26)