Vitány vára

Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a közel ötszög alapú, belsőtornyos, kis területű vár romjait. Fák között rejtőzik, csak közelről látható.

Építtetője ismeretlen, valószerűsíthetően a Csákok nevéhez köthető. Első írásos emléke először Károly Róbert idejéből, 1324-ből maradt ránk.

A vár az Észak-Vértesben, egy 377m-es magasságú hegygerincen épült, az épületre szűk alépítmények és szélesen nyíló kilátás jellemző. Bél Mátyás ezzel kapcsolatosan meg is említi, hogy a törökök megszállása után hamar el is hagyták, nehezen védhető paraméterei miatt.

A Vitányi vár fénykorában 35 falu és a tata-bicskei út ellenőrzése tartozott alá.

Vitány Nagy Lajos uralkodásától 1410-ig a győri ispánsághoz tartozott, majd Zsigmond elzálogosította Hohenzollern Frigyesnek, ezután pedig 1439-ben Rozgonyi István birtokába került. A Rozgonyi család kihalása után II. Ulászló 1493-ban Egervári László horvát bánnak adta, 1532 után Héderváry birtok lett. A török harcok idején többször gazdát cserélt. A tizenötéves haború után Pálffy Miklósnak köszönhetően végleg magyar tulajdonba került, de a császáriak 1598-ban mégis felrobbantották.

Vértessomlóról a piros sáv jelzésen 3,5 km, majd az Országos Kéktúra kék sáv jelzésén észak-felé 2 km.