Szigligeti vár

Magyarország egyik leglátogatottabb vára. Részei: a kőtár, a rendezvényterület, tanítóház, alsóvár, felsővári kaputorony, palotaszárny, kápolna, barokk konyha. Rendezvényei a várkapu-nyitogató, a várfesztivál, a hegyi búcsú, hagyományőrző napok, szüreti vigadalom. Nyári estéken a várban komoly-, könnyű-, és népzenei koncerteket tartanak.

750 éves múltra tekint vissza. A legkorábbi palotaszárnyat a pannonhalmi bencések építtették. Helyén az első várat IV. Béla építtette a tatárjárás után. A későbbi századokban folyamatosan építettek hozzá, míg elnyerte mai méretét. A XIII. században a veszprémi püspök foglalta el. A XIV. századtól a Mórichidai család birtokolta. Nagy Lajos uralkodása alatt újra benépesült. A XV. században az Újlakiak birtokában volt. A XVI. században Török Bálint Martonfalvay Imrének adományozta, ekkora alakult ki a vár mai alaprajza. Egyike azon kevés váraknak, mely a török időken sosem hordozott magán oszmán felségjelvényeket, függetlenségét 150 éven keresztül megőrizte, ebben a várvédő Magyar Bálintnak volt nagy szerepe. A török uralom után a Lengyel családé lett a vár. A XVII. században villámcsapás miatt nagy része leégett. A Habsburgok pusztították el, berobbantották falait. A köveiből épültek a falu házai. A XIX. században az Esterházyak a birokosai. 2013-ban felújították.

A Balaton-felvidéken, a Balaton északi partján, Szigliget falu melletti vulkanikus hegy kúpján, 230 méter magasan található. Autóval a Kossuth utca felől lehet eljutni hozzá, a parkolás ingyenes.