Velencei-hegység

Fejér vármegye középső részén, a Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl. Magyarország legöregebb hegysége. Geológiailag igen stabil, ezért itt (egész pontosan Nadapon) találhatók az Adriai-tenger és a Balti-tenger szintjéhez igazított szintezési alappontok. Viszonylag kis területe ellenére rendkívül sokszínű kőzetanyaggal rendelkezik, legfőbb látványosságának a Magyarországon egyedülálló ingókövek számítanak. Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy. A Velencei-hegység a Dunántúli-középhegység 80 km²-es kistája. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy mindössze 352 m magas, ezért a kistáj földrajzilag dombságnak számít. Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdőtalaj. Különlegességei a velencei gránit, a dombság fő tömege 15x7 km²-en bukkan felszínre; fúrásokban még a Balaton-vonal mentén jelenik meg. A magmás testet több helyen a szilur „palaköpeny” burkolja; ebben a gránit kontakt elváltozásokat okozott. Az utómagmás folyamatok során keletkezett fluoritot Szűzvár és Pákozd mellett bányászták (1952–1961 között), a szfalerit-galenites (cink-ólom) ércesedést pedig Pátkán (1964–1972 között). Ezek mellett iparilag nem jelentős, molibdenites kvarcerek is kialakultak. Az ingókövek közül a legszebbek az Oroszlán-kő sziklái, a Pandúr-kő, a Meleg-hegy, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatai. Ez hazánk egyik olyan területe, ahol a gránit közvetlenül a felszínen vizsgálható. Területén, Nadap mellett található Magyarország szintezési alappontja.

WEB: Magyar Wikipédia "Velencei-hegység" szócikke (lekérés: 2023.04.01.)