kálvária

Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban. 2898 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint a lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.

A település egyik fő nevezetessége, a bodajki kálvária 1736-ban készült. A három kereszt, Mária és Szent János evangélista szobra a kálváriadombon áll. A legenda szerint a domb belsejében barlang található, melynek nyílása a templon kertjébe vezet. Ebbe barlangba kincset halmoztak fel. A legenda alapját a domb keleti oldálán található kicsiny barlangnyílás adhatta.

A Kálvária Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben. A magyar golgota elnevezés a héber „gulgólet” (koponya) szóból ered, melynek arámi változata (גֻּלְגֹּלְתָּא gulgóltá). A görög evangéliumi fordításokban „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye.

A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett.

WEB: Magyar Wikipédia "Bodajk" és "Kálvária" szócikke (lekérés: 2023.04.01.)