Bajót (900 m) Mogyorósbánya (1.5 km) Nagysáp (3.9 km)
Látnivaló adatok:
Látnivaló helye, elérhetősége:
Bajót (900 m) Mogyorósbánya (1.5 km) Nagysáp (3.9 km)
Látnivaló térkép:
Látnivaló bemutatása:
A Jankovich-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található. A Dunántúl ősrégészetileg fontos egyik lelőhelye és a jankovichi kultúra névadója. A Gerecse hegység fokozottan védett hat barlangja közül az egyik. Közkedvelt kirándulóhelyen helyezkedik el. Bejáratához turistaösvény vezet.
Az Országos Kéktúra által érintett Öreg-kő alatti pihenőhelyről kék Ω, azaz kék barlang jellel jelzett turistaúton lehet eljutni a barlanghoz. Az Öreg-kő sziklás és meredek, sziklafalakkal tagolt K-i oldalában van a látványos főbejárata, amely a nagy sziklaszirt közelében helyezkedik el. Ez az É-ra néző, 9,5 m széles és 8 m magas, szabálytalanul ívelt bejárata magyarországi viszonylatban nagy méretűnek számít. A bejárat közvetlenül egy 25 m hosszú, első részén 10–12 m széles és befelé fokozatosan 5 m-ig keskenyedő csarnokba nyílik.
A főbejárattól 4 m-rel lejjebb nyíló alsó bejárata laposan ívelt mennyezetű, 4 m széles és 1,5 m magas. Ez 12 m hosszú, 6–10 m széles és 1–2 m magas, kezdetben meredeken lejtő, beljebb kissé emelkedő aljzatú terembe vezet. Ez az alsó járat a bejárati csarnok alatt helyezkedik el. A terem végénél kis kürtő látható, amely teljesen ki van töltve összeékelődött kőtömbökkel. Az eltömedékelés előtt ezen a kürtőn keresztül volt átjárható az alsó és felső barlangrész.
A 8–15 m magas bejárati csarnok mennyezetéből középen 7,5 m átmérőjű felszínre vezető kürtő, hátsó részéből közel egymáshoz két 2–3 m átmérőjű és 12–14 m magas vakkürtő nyílik. Az ásatások sorozatával bővített csarnok végén az eddigi majdnem vízszintes aljzatot rövid és meredek agyaglejtő váltja fel. Ehhez a csarnokhoz belül egy 6–8 m átmérőjű és majdnem 10 m magas terem csatlakozik, amelyhez a meredek agyaglejtőn lesétálva lehet eljutni. Ez a belső terem a barlang felső járatának végpontja.
A barlang felső triász, vastagpados dachsteini mészkő ÉÉK–DDNy irányú törésvonala mentén jött létre, (jellege és formakincse alapján) karsztvízszint alatti oldódás következtében, termálkarsztos hatásra. A barlang hidrológiailag inaktív jelenleg. Képződménymentes falain a felszakadás felső harmadában és a belső teremben szép gömbüstös-gömbfülkés oldásformák figyelhetők meg. A lezáratlan barlang megtekintéséhez nem szükséges engedély, de világítóeszköz használata javasolt.
Az 1900-as évek elején, hosszú időn át itt folytatott ásatás eredményeként az idősebb üledékrétegekből több őskőkori kultúra leletei, a felső, humuszos rétegekből újkőkorszaki és bronzkori leletek kerültek elő. Régészeti és őslénytani jelentősége, illetve morfológiai és tájképi értéke miatt fokozottan védett a barlang.
A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Jankovich-barlangban denevér-megfigyeléseket, amelyek során 6 denevérfaj: kis patkósdenevér, horgasszőrű denevér, nagyfülű denevér, közönséges denevér, szürke hosszúfülű-denevér és nyugati piszedenevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. A barlangbejárat előterében a Budapesti Denevérvédelmi Csoport hálózással horgasszőrű denevért, nagyfülű denevért, barna hosszúfülű-denevért, szürke hosszúfülű-denevért, közönséges denevért, közönséges késeidenevért, vízi denevért és hegyesorrú denevért fogott. A barlang, az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján, helyi viszonylatban közepes fajszámú, kis egyedszámú, alkalmi téli és nyári denevérszálláshelynek tekinthető.
Források, ajánló:
- WEB: Magyar Wikipédia "Jankovich-barlang" szócikke (lekérés: 2023.03.25)
Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.