Szekszárd

Nincs kép ehhez a látnivalóhoz

Látnivaló adatok:

neve:
Mézeskalács múzeum
kategóriák:
jelentőség (1-6):
5.Helyi települési jelentősebb 
láthatóság:
látható 

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N46.34831 E18.69766
cím:
Szekszárd, Munkácsy utca és Lehet utca elágazásánál
elérhetőség:
nyitvatartási időben 
település:
Ez a látnivaló a Szekszárd település belterületén van.

Látnivaló térkép:

Látnivaló bemutatása:

A Petrits Mézeskalács Múzeum 1825 óta foglalkozik sütemények, gyertyák és egyéb finomságok készítésével. Nagy hangsúlyt fektetnek a magyar hagyományok ápolására, minél inkább meg akarják ismertetni az emberekkel termékeiket. Hazai alapanyagokat dolgoznak fel, hazai piacra. Napjainkban a hatodik generáció két tagja is készíti a mézeskalácsokat, gyertyákat. ## Története A mézeskalácskészítés történetét 1772-ig tudja a család visszavezetni. 1772-ben születik meg Petrits János, aki kötélgyártással foglalkozott. 1825-ben az ő fia, ifjabb Petrits József kezdi el a mézeskalács-készítést. A század közepén Petrits Gottfried, a következő nemzedék tagja folytatja a mesterséget. Ő kísérletezte ki a Petrits-féle mézes puszedli receptjét. Neki hét gyermeke született, akik közül ketten, József és István foglalkozott azután a mesterséggel. A két fiúról a Magyar Ipar Almanachja 1929-es száma is említést tesz. József külföldön is járt a tudásának gyarapítása céljából, volt Svájcban, Pozsonyban és Bécsben is. Ő már mézeskalács készítő, viaszgyertyaöntő és cukorkakészítő volt. Szekszárdon az Arany János utca 12. szám alatt nyitotta meg műhelyét, ahol egyik fia inasként, másik segédként dolgozott és felesége Gyüszű Anna is. István 1904-től lett önálló. Egy segédje és egy tanonca volt, felesége Acsádi Rozália fűszerüzletet vezetett. Viaszgyertyaöntő, cukorkakészítő és mézeskalács készítő volt. Józsefnek 4 fia volt: József, Károly, Ferenc, István. 3 fiú tanulta ki a mesterséget. Károly Pelényire változtatta a nevét Petritsről. Miután kitanulta a mesterséget, Budapestre ment, a Hauer és Vörösmarty cukrászdába dolgozni. Az ország legnevesebb cukrászdája volt a Hauer cukrászda a 20. század első felében. Miután hazaért Szekszárdra cukrászdát alapított, ami eredetileg a Babits Mihály Művelődési Ház helyén volt. Ferenc is Budapestre ment a mézeskalácsosság kitanulása után. Ő a cukorkakészítésre helyezte a hangsúlyt. Országos hírnevet szerzett a cukorkáival. A cukorkaüzeme Szekszárdon a Széchényi utca 1. szám alatt volt, ezt 1953-ban államosították. István mézeskalácsos és cukrászmester lett. Arany János utcai üzemben dolgozott, majd a szekszárdi süket korzón nyitott egy cukrászdát, amelyet 1953-ban szintén államosítottak. 1992-ig mézeskalácsos, cukorkagyártó, műlép készítő és gyertyaöntő mesterként dolgozott. József, István fia a Munkácsy utcai műhelyben folytatja a mézeskalácsosságot miután élelmiszeripari technikumot szerzett. A 6. generáció két képviselője, Szilveszter és Péter. Szilveszter cukrász szakmunkás lett, majd élelmiszer-technológus mérnöki diplomát szerez. Péter gyertyakészítéssel foglalkozik. ## Mézeskalács-múzeum Itt megtalálhatjuk a mézeskalács-készítés történetét és az ehhez tartozó eszközöket. A régi mesterek által használt ütőfákat, díszítőcsöveket és egyéb más kellékeket is. Cukorka készítésének eszközeit, gépeit. Megtudhatjuk még, hogyan készül a kéregöntésű (pl. Dianás cukorka) vagy a hagyományos szaloncukor. Megtaláljuk azt is, hogyan készülnek a csurgatott, húzott gyertyák. A Petrits család vállalkozásának történetét is megismerhetjük.

 

Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.

Címkék:

Közeli látnivalók

Közeli települések


()
Látnivalók a közelembenÚJ! Magyarország látnivalótérképe Épített látványosságok Természetes látnivalók Látnivalók vármegyénként Látnivalók tájegységenként Látnivalók jelentőség szerint