Római katolikus Hentel-kápolna (Szent Anna)

Székesfehérvár (latinul: Alba Regia, németül: Stuhlweißenburg), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb városa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez.

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna, más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A Belvárosban, a II. János Pál pápa téren áll.

A kápolna középkori neve nem ismert, és feltételezhető, hogy azonos azzal a kápolnával, amelyet Kálmáncsehi Domonkos építtetett, s amely a török hódoltság alatt muzulmán imaházként működött.

A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony.

A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században előcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a főhomlokzaton lévő csúcsíves ablakot a rózsaablakkal. Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait rontó előcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a késő gótikus pálcatagos kapukeret. A hódoltság alatt muzulmán imaház volt, erről tanúskodik a falak ornamentális festése és a bejárattól balra lévő festett felirat maradványa.

A Szent István-bazilika felé néző déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható. Gótikus, egyhajós templomteret finom hálóboltozat zárja. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.

A kápolna huszártornyában két harang található. A Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten. Felirata: "Fudit Henricus Eberhard Pestini AD 1818". Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról nevezték el. A másik harangja a Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang.

• WEB: Magyar Wikipédia "Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár)" szócikke (lekérés: 2023.04.01.)