Salföldi kőtenger

A többi Balaton-felvidék, Káli-medencei kőtengerhez hasonlóan Salföldön is a pannon homok kovás cementálódásával alakult ki a különleges formakincs. E területen a kőtömbök még alig emelkednek ki a felszínből, mert - a közel azonos magasságú környező térszín miatt - a gyenge erózió még nem tudta elhordani a homokot. A gyeptakaró és a megtelepedő bokros növényzet is fékezi a kőzetfelszín pusztulását.

A szabadon maradt vagy kitakaródó kőfelületeken azonban erőteljesen érvényesül a szélerózió, ami főleg a mainál szárazabb éghajlatú időszakokban volt jelentős. A viharos szél a kopár homoktérszínekről magával ragadja az apró kvarcszemcséket, melyek - mint millió parányi lövedék - nagy erővel nekicsapódnak a kőtömböknek. Mivel a vésőanyag is ugyanolyan keménységű, mint a tömör szikla, a kiálló részek lekopnak. Idővel egészen sima, fényes felületek jönnek létre a szélnek kitett oldalakon. A pusztítás hatékonyságát kiválóan mutatják az ily módon elnyesett kvarckavicsok.

Napsütéses időben (főleg alacsony napállásnál) könnyű észrevenni a szinte tükröződő, szélcsiszolta részeket. Ezek akkor is jól érzékelhetők, ha kezünkkel végigsimítjuk az uralkodó É-i, ÉNy-i szélirányba néző kőfelületeket.