Szeged
Látnivaló adatok:
Látnivaló helye, elérhetősége:
Látnivaló térkép:
Látnivaló bemutatása:
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a pannonhalmi apátság épületei után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese. A templom mellé egy kolostor is csatlakozik. A kolostor Kapisztrán János szegedi látogatásakor (1455. szeptember közepén) még nem, de 1459-ben már állott. A rendház a mai formáját a 18. században nyerte el.
A kolostor a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de a környéken más papok nem éltek, ezért a szegedi barátok jártak ki a környékbeli falvakba is misézni. A ferences rendház népszerűségét és a Havas Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte az ún. Segítő Boldogasszony-főoltárkép. Az oltárképet a legenda szerint 1552-ben a menekülő barátok a Csöpörke-tóba rejtették, és egy török lovas 1640-ben találta meg.
A kolostort az 1950-es években elvették a római katolikus egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek folytán eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után visszakapta a Magyarországon újraalakult rend, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A rendház északi szárnyában van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem. A nyugati szárnyban voltak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. A nyugati szárnynak észak felől nyílik bejárata. A kolostor ablakai 40×80 cm magasak. Voltak 20×40 cm-es ablakok is, melyeket később befalazták. Az ablakok könyöklői 105–120 cm magasan vannak. A templom magassága 47,5 méter. A folyosó földszintje téglából, az emeleten gerendavázas szerkezettel épült 1503 és 1543 között. A kolostor falának színe elefántcsontfehér.
Források, ajánló:
- WEB: Magyar Wikipédia "Szegedi ferences templom és kolostor" szócikke (lekérés: 2023.06.30.)
Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.
