Dráva múzeum

A Dráva Múzeum 1979-ben nyílt meg, abban az évben, amikor Barcs városi rangot kapott. A város múzeuma 1991-ig a Somogy megyei múzeumi szervezet tagjaként, 1992 és 2011 között pedig városi fenntartású muzeális intézményként működött. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva-mente, gyűjtőköre a történet és a néprajz volt.

Jogutódja 2011-től a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, melynek akkortól kiállítóhelye lett. Alapterülete 2295 m2.

A Barcsi Honismereti Kör (később Honismereti és Múzeumbarát Kör) célirányos gyűjtőmunkájának köszönhetően a barcsi helyi tanács 1977-ben határozatot fogadott el egy helyi múzeum alapításáról. A már meglévő gyűjtemény gondozását és további gyarapítását Szilágyi János (1929–2000) szegedi születésű tanár és közművelődési szakember irányította. A szervező munkával egyidejűleg folyt a Széchenyi utcában álló, egykoron magtárként működő háromszintes épület átalakítása és az épületen belüli múzeumi kiállítások építése is. A gyarapodó gyűjtemény és a kiállítások az 1870 körül épült magtárban nyertek elhelyezést. Belső-Somogy első múzeumának ünnepélyes megnyitására 1979. december 6-án került sor.

A Dráva Múzeum első igazgatója Szilágyi János volt, akit 1984-ben Orzsi Zoltán (1958–) követett. A Debrecenben diplomázott néprajzos szakember irányítása alatt a gyűjtemények tovább gyarapodtak, és bevezetésre került az egységes szakmai nyilvántartás is. Berendezték a lakócsai horvát tájházat, amelynek során jelentős mennyiségű néprajzi anyaggal gyarapodott a gyűjtemény. Ekkor fogalmazódott meg először az elképzelés, hogy a Dráva Múzeum legyen a Somogy megyei nemzetiségi kutatások központja. Az 1980-as évek második felében a gyűjtés főként a német és horvát nemzeti kisebbségek által lakott falvakban folytatódott.

Az 1989–90-es rendszerváltás a Dráva Múzeum számára is gyökeres változást hozott. A megyei múzeum jelentősen lecsökkentett költségvetése a barcsi múzeumot is megszüntetéssel fenyegette. Közel egyéves tárgyalás után azonban sikerült megtalálni a megoldást: a Dráva Múzeum működtetését a frissen alakult helyi önkormányzat vette át. Ezt követően az 1990-es évek folyamán jelentek meg a múzeum első kiadványai, és ebben az időben tették le az egységes muzeológiai adattár, könyvtár és fotótár alapjait.

Orzsi Zoltán távozása (2000) után előbb Czeller Szilvia (1968–) közművelődési szakember, majd 2002 februárjától dr. Takács Éva (1948–2002) történész muzeológus irányította a múzeumot. Az intézmény tapasztalt kollégákból és lelkes fiatalokból álló szakembergárdája 2002-ben új állandó kiállítást épített, mely később honismereti foglalkozások és múzeumi órák népszerű helyszínévé vált.

2002 decemberétől Rózsás Márton (1952–) helytörténész-restaurátor az általános, Mészáros Ádám (1973-) etnográfus pedig a szakmai igazgatói feladatokat látta el. 2007. és 2011. között Mészáros Ádám irányította a múzeumban folyó munkát. 2003-tól az ő vezetése alatt a horvát, a német és a cigány kisebbségeket bemutató kiállítások kerültek megrendezésre és újraindult a múzeum publikációs tevékenysége is. A múzeum minden évben önálló tanulmánykötetet jelenettett meg, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot a kistérség településeivel. 2009-ben állandó helytörténeti kiállítást hoztak létre Csokonyavisontán, és Babócsán is lerakták egy helyi kiállítás alapjait.

A Dráva Múzeum egyik legfontosabb célkitűzése a Somogy megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése és megőrzése volt. Ennek szellemében 2005-ben „Folyó hátán új hazába” címmel a németség, 2006-ban „Ünnep a Dráva menti horvátoknál” címmel a horvátság, 2007-ben „Erdő szélén, patak partján” címmel a cigányság történetéről és néprajzáról szóló kiállítást rendeztek. Utóbbi a megye több városában és a Zala megyei Keszthelyen is bemutatkozott.

Belső-Somogy egyetlen múzeuma 1979-es alapításától 2011-es megszüntetéséig fogadta önálló intézményként látogatóit Barcson. A város önkormányzata a múzeumot 2011-ben megszüntette és mint telephelyet a Móricz Zsigmond Művelődési Központba integrálta kiállítóhelyként. Állandó kiállítása továbbra is látogatható.

A Dráva Múzeum régészeti, néprajzi, történeti tárgyi, történeti dokumentum, képzőművészeti gyűjteményekkel valamint segédgyűjteményekkel (múzeumi adattár és fotótár) rendelkezett. Gyűjteményi anyagát a leltárkönyvek 2011-es lezárása óta a barcsi önkormányzat illetve a Móricz Zsigmond Művelődési Központ őrzi.

• WEB: Magyar Wikipédia "Dráva Múzeum" szócikke (lekérés: 2023.07.02.)