Nyíregyháza
Látnivaló adatok:
Látnivaló helye, elérhetősége:
Látnivaló térkép:
Látnivaló bemutatása:
Sóstógyógyfürdő, Sóstófürdő vagy Sóstó fürdőhely Nyíregyházán.
A 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A tudós polihisztor, Jósa András szerint is a tó vize meggyógyít "görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb, virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől." A ma szakembere így fogalmaz: "sok oldott sót tartalmazó nátrium-kloridos termálvíz, amely … a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható." A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.
A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház és a vendéglő. Egy korabeli írás szerint Nyíregyháza már ekkor működtetett Sóstón egy polgári jellegű szórakozást is kielégítő fürdőt. Hamar híre ment a gyógyító erejű víznek, a hangulatos mulatozásoknak és egyre több csodálója lett.
Szerencsére egy szódagyáron kívül ipari üzem nem telepedhetett le, így megőrizte természetes szépségét. Sziksófőzéssel már 1801-től foglalkoztak. Ehhez a tavak vizének leapadása után összesepert só bőséges utánpótlást biztosított. Az üzemszerű gyártás jogát egy angol üzletember már 1826-ban megvásárolta és a nagybani kitermelés kitartott egészen a Bach-korszag végéig.
A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus.
A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a szép vonalvezetésű, ma már műemlék víztorony. A Szeréna Lak 1914-ben épült.
A közlekedési feltételek javulása minden népréteg, korosztály számára elérhetővé tette Sóstót. 1905-1911 között a kisvasúti építkezések, majd 1927-ben a műútépítés szabdalta szét az addig érintetlen erdőtestet. Nyíregyháza felfedezte, megszerette ritkán látogatott kincsét.
A 12 hektáros tó egyik részét az 1930-as évektől szabad stranddá alakították. Jellegzetes faépülete egy balatoni fürdőház másolata. A tó másik részében is csónakázó működött nyaranta. Ide szervezték a cserkész-avatásokat, az iparosok és kereskedők találkozóit. Sajátos hagyománya volt a szűcsök Csapóvesszővágásának, a majálisoknak. Ilyenkor szinte kiürült a város.
A szigeten gyakran rendeztek tűzijátékot, hangzatos nevekkel - "Csillagzuhatag" - így csábították ki a tópartra az embereket. Megpróbálkoztak szabadtéri színház építésével, a maradványai talán még megtalálhatóak a Park Szálló épülete mögött.
A Szegedi Szabadtéri sikerén felbuzdult szabolcsiak 1933. évi próbálkozása azonban nem vált sikertörténetté.
Hírnevére kedvezően hatott, hogy 1927-től hivatalosan is gyógyfürdőnek nyilvánították. Botanikai érdekesség a tóparti sétányon látható hársfa nyírségi fajtaváltozata.
Új fejezet kezdődött Sóstógyógyfürdő történetében az 1950-es évek végén, amikor a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosság igényeit, s felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik. 1957-ben naponta százak várták kíváncsian a hévíz utáni fúrások eredményeit.
A sikeres kutatás következményei ismertek: megépült és azóta is szinte folyamatosan szépül a Parkfürdő. A gyógyvíz vonzereje széles körben hat, évente sok ezer belföldi és külföldi turista érkezik. A hatalmas igény szállodák, kempingek, szórakozóhelyek sorát követelte ki. Nagyobb gyáraknak szinte kötelező volt vállalati üdülőt emelni a tó partján. A tehetősebb családok sem maradhattak le, egyre szélesbedő körben népesült be a fürdő környéke.
Főként az 1970-es években rádió-iránymérők ("rókavadászok") és tájékozódási-futók készültek fel az erdőben hazai és nemzetközi versenyeikre - ilyeneket rendeztek is - az erdőben, s több nyíregyházi sportoló szerzett Európa- és világbajnoki címet.
A Tófürdő a természetes tó partja. A selymes tiszai homokfövennyel, termálmedencével, csúszdával, strand-röplabdapályával, pancsolóval főként a gyerekek, fiatalok körében népszerű.
A Parkfürdő medencéi minden korosztálynak alkalmas helyet biztosítanak a szórakozásra, sportolásra, önfeledt hancúrozásra vagy békés diskurálásra. A vízen kívül választhatják az óriáscsúszdát, a gyerekjátszóteret, a vízifocit, a felfújható gumijátékot, a kondicionáló pavilont, s a hideg söröket…
Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja.
Források és további adatok:
WEB: Magyar Wikipédia "Sóstógyógyfürdő" szócikke (lekérés: 2023.03.28.)
Ehhez a látnivalóhoz sajnos még nem áll rendelkezésre fénykép.
Címkék:
Közeli látnivalók
- Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Sóstói Múzeumfalu (450 m)múzeumNyíregyháza
- Nyíregyházi Állatpark (Sóstó ZOO) (680 m)állatkert/vadasparkNyíregyháza
- Nyíri arborétum (3.18 km)kert/arborétum/parkNyíregyháza (0.75 km)
- Református templom (4.76 km)templomKótaj
- Megyeháza (5.68 km)épület/építmény/épület_együttesNyíregyháza