Nésznép-barlang

A Násznép-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Naszály hegyen található. A Cserhát hegység negyedik leghosszabb barlangja. A hegység legrégebben ismert barlangja és ezért a hegység leghíresebb barlangja.

A Naszály északkeleti, meredek oldalában, a csúcstól keletre, körülbelül 1200 méterre, erdőben, a felhagyott Csurgó-bánya nevű kőfejtő mellett, egy függőleges sziklafalban található a bejárata. A hegy legismertebb, turisták által leggyakrabban látogatott barlangja. A bejáratához az Országos Kéktúra kék sáv jelzéséből leágazó, kék barlang jelzésű (Ω) turistaút vezet.

Triász dachsteini mészkőben kialakult, régi, inaktív, szenilis forrásbarlang, mely valószínűleg hajdan nagy aktivitással működött. Három nagy és több kisebb teremből áll. Az első terem közvetlenül a tágas, 13 méter hosszú és három méter magas bejárat után található, 15 méter hosszú, 15 méter széles és meglehetősen száraz. A terem alját vastagon borítja törmelék és barlangi eredetű agyag. A második, nagy méretű, 8×10 méteres terem alját vastag guanóréteg borítja. A harmadik terem mennyezetében lévő, felfelé tartó kürtők gömbüsthöz hasonlóan végződnek. A barlang falain máshol is gyakoriak a gömbüstös formák.

A kisebb-nagyobb oldaljáratok vörösagyaggal és törmelékkel telített végpontokban záródnak. A barlang legvégső szakasza kétfelé ágazik. A jobboldali végpont egy becseppkövesedett, hajdani patakmeder képét mutatja, ahol egy ökölnyi lyukon a folytatást sejtető nagyobb üregbe lehet bekiabálni, belesni. A baloldali, emelkedő végpontot omladék képezi, amely össze van cseppkövesedve. Az itt érezhető huzat felszíni eredete nem zárható ki. Télen a denevérek kedvelt búvóhelye. Jelenleg a belső szakaszaihoz vezető rész le van zárva. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehet megtekinteni a lezárt részeit. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. Szeptember 1-jétől április 30-ig a téli álmot alvó denevérek miatt nem lehet látogatni.

Nevét régi történetek miatt kapta. Az egyik történet szerint a tatárok, egy másik történet szerint a törökök által a közeli Kosdról elüldözött násznép menekült a barlangba. Az ellenségnek a szép menyasszony kellett. Egy másik történet arról szól, hogy egy nemes földesúr fia beleszeretett egy jobbágyleányba, de a fiú apja ellenezte a házasságot és ezért a fiú és a leány a barlangba menekültek, valamint ott házasodtak össze. Ezek a történetek a környéken élők által talált, sok edénytöredék miatt keletkezhettek, amelyeket régen találtak a barlangban.

A Cserhát fokozottan védett barlangjainak nevei „N” betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé. A Cserhát legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak neve is „N” betűvel kezdődik.

Előfordul a barlang az irodalmában Nászné-lyuka (Pápa 1943), Násznép barlang (Polgárdy 1941), Násznép-barlangja (Bekey 1931), Násznép barlangja (Bekey 1931) és Násznép-lyuka neveken is. 1913-ban volt először Násznép-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában, Kadić Ottokár publikációjában.

WEB: Magyar Wikipédia "Násznép-barlang" szócikke (lekérés: 2023.03.25)