Szent Adalbert római katolikus templom

A község története szorosan összefonódik a bajnai katolikus plébánia történetével. Az egyház és annak szolgáj nemcsak a község lelki életére ügyelt a kezdetektől fogva, de irányította kulturális életét, ellátta szociális feladatait is. Az érseki székhelyhez, Eszergomhoz való közelség és kötődés mutatkozik meg a templom védőszentjének megválasztásában: a bajnai templomot, akárcsak az esztergomi főszékesegyházat, Szent Adalbert, első királyunk keresztelő (vagy bérmáló) papja tiszteletére szentelték fel. A település temploma 1484-ben épült egy hajóval, gótikus stílusban, majd később, 1880-as években Simor János hajdani bajnai plébános, később esztergomi hercegprímás bővíttette ki egy kereszthajóval és két mellékhajóval. A templom bejárata mellé a Sándor család építtetett sírboltot, ahová 1773. január 11-én Sándor Mihályt, majd 1801. január 9-én fiát, Sándor Antalt helyezték örök nyugalomra.

Bajna gótikus műemlék temploma 1484-ben épült. 1751–55 között Sándor Mihály kegyúr átépítteti. Mai méretét (460 m2) 1885–91 között nyeri el, amikor Simor János hercegprímás adományából kereszt- és mellékhajókkal megnagyobbítják.